Kóstolóval egybekötve mutatták be Nyisztor Tinka néprajzkutató Hétköznapok és ünnepnapok című moldvai csángó táplálkozásáról szóló könyvét a Magyarság Házában.

A néprajzkutató elmondta: a moldvai csángók között még él az a pár száz évvel ezelőtt Magyarországon is jellemző archaikus szokás, hogy naponta csupán két alkalommal esznek. Emellett a csángók étkezése teljes egészében szezonális jellegű, tavasszal a megszokott zöldségek, gyümölcsök mellett a vadonélő növények – például a csalán vagy a cikórialevél – is gyakran kerülnek a fazékba, főzelékek és levesek készülnek belőlük.
Bár Magyarországon sokat hallani a csángókról, mégis keveset tudunk róluk, és ritkák az olyan alkalmak, ahol testközelből ismerhetjük meg a moldvai magyarok kultúráját, életét – hangsúlyozta Csibi Krisztina, a Magyarság Házának igazgatója.
A csángók több Romániában élő magyar nyelvű kisebbségi népcsoport összefoglaló neve. Három fő csoportjuk van: a moldvai csángók, a gyimesi csángók és a barcasági csángók.
„Vajha Moldvának is kies parlagjai,
A’ Meddig terjednek a’ Pontus habjai,
Magyar Koronánknak árnyékába menne,
S a’ Tsángó Magyar is Polgártársunk lenne!”
– írta 1798-ban Csokonai Vitéz Mihály.