Remélhetőleg senkinek nem kell bemutatni Krúdy Gyulát, az írót, újságírót, nagyéletű budapesti dzsentri idolt. Az Osiris kiadó az ezredforduló kapcsán számos klasszikus fontos művét adta ki újra, így tett az Asszonyságok díja című Krúdy-regénnyel is. A mű elemzését már sokan megpróbálták, egyesek szerint bár lélektani remekmű, de mégis Krúdy Gyula egyik legfurcsább alkotása, melynek több olvasata is lehetséges.

Az Asszonyságok díja című regény indítómondata – több elemző véleménye alapján – a mű delejes zanzája is egyben. „Démon, aki az egész világ felett uralkodik, egy nap Pestre jött, és a temetésrendező házában lelt búvóhelyet.” Mielőtt azonban a horrorregények világába helyeznénk el ezt a történetet, említsük meg, hogy Krúdy ironikus hangvételű mesélő kedve sokszor épít a jelképek és más irodalmi képletek adta áttételekre. Erről tanúskodik a kiadó ajánló egy helyen: „A háborús-forradalmas években új hangon szólal meg: az ébrenlét és az álom, az élet és a halál határait egybemosó elbeszélő művészete szinte tobzódik a hasonlatokban és metafórákban.” Ekként tehát úgy gondolom, hogy Krúdy célja semmiképp sem a rémisztgetés volt, hanem a szépségekről és bizony rútságokról való kedélyes mesélés. A mű mindazonáltal még „így sem adja meg magát oly könnyen”, mivel főként az Asszonyságok díjával nem egy történetet, hanem inkább állapotábrázolást kapunk. Ha nem szemtelenség további elemzőket idéznék az árván maradt lánygyermek különös élettörténetéről szóló regény ajánlásában. Így például Féja Géza író, újságíró meglátását, aki szerint Krúdy minden élettapasztalatát, emberismeretét belesűrítette ebbe a regénybe. Ugyancsak figyelemre méltó Angyal László elemző véleménye, aki arra a következtetésre jutott az Asszonyságok díja analizálásával, hogy „A főként ferencvárosi helyszíneken zajló epizódok egymást kiegészítve, olykor ellenpontozva vonnak bele az emberi nyomorúság és boldogtalanság kavalkádjába.” Kedves Olvasók! Merüljünk el ebben a kavalkádban!