Már huszonnégy évesen későbbi hivatására utaló előjelként, a Humángenetikai és Teratológiai Osztály munkatársaként dolgozott. Czeizel Endre az egyik legismertebb huszadik századi magyar orvostudós, aki nemcsak szakmai sikereket, de a széles közönség körében nagy rajongást, elismertséget ért el. Tudósi, orvosi tudását a mai napig a publikálás, a média szolgálatába állítva végzi magas fokú ismeretterjesztő munkáját. M. Kiss Csaba Czeizel Endre halálos betegséggel vívott harca révén mutatja be e páratlan egyéniséget.

A Két életem egy halálom című kötetben a szerző segítségével az óvatos fogalmazások és finomkodások helyett mellbevágóan őszinte módon tárja elénk Czeizel doktor, életének minden fontos részletét, ahogy az alcímben olvassuk: „orvoslásról, vádakról, szerelemről, halálról, életről”.
És, hogy valami tényleg eredeti is kiderüljön M. Kiss Csaba könyvéről, íme: valódi titkokat is elárul Czeizel Endréről. Titkokat, melyeket az olvasók megismerve – remélve, hogy kifinomult emberek – még inkább úgy érezhetik, hogy a tudós, orvos zsenialitásánál csak életpályája, élete volt kimagaslóbb. A kötet megjelenése előtt néhány máris kiszivárgott ezekből a titkokból, így többek között a bulvárlapok hasábjain landolt, hogy a nemzetközi hírű orvos, genetikus eredetileg futballistának készült, vagy, hogy Czeizel Endrének két gyermeke is született szeretőjétől, vagy, hogy a genetikai örökségére gondolva kivetette prosztatáját vagy, hogy annyi DNS-t vetetett le magából, hogy ha eljön az ideje, akkor „újjászülethessen” azokból. De persze a kötet ennél sokkal mélyebbre mutat, s valóban a mottószerű alcímben olvashattuk, Czeizel élet a tudományon, az orvosi hivatáson túl a szerelemről és az életről szólt eddig. S most, hogy szembenézett a halállal, a küzdelemről is.