Miközben kedd esténként újra élhetjük a Dale Cooper ügynök ügyködését a kies fafeldolgozó városkában történt nyomozását, addig újra megfogalmazódhat bennünk néhány kérdés David Lynch idegrendszerével, pszichéjével kapcsolatban. Aztán persze a végén rájövünk, hogy mi magunk is Twin Peaks lakói vagyunk és mind bolondok. Ugyanakkor Lynch, a grincs még sem lopta el a reményt és kiadott egy apró kis könyvet titkai leleplezéséről.

Annak ismeretében, hogy A Hogyan fogjunk nagy halat? című kötetnek David Lynch a szerzője, csak a bolygó legműveletlenebb, legenerváltabb és legmulyább egyedeinek juthat eszébe, hogy ez valami pecás szakkönyv. Persze akkor sem biztos, hogy néhányan a vak-süket laikusok közül nem gondolnak a horgászörömökről szóló kiadványra, ha az alcímet is elolvassák: Meditáció, tudat és kreativitás, hiszen halra várni egy szúnyogzümmögéssel telített tóparton, legalább olyan elmélyülést ad, mintha lemennénk alfába. De mégis miről írhat Lynch, a misztikus filmek, szorongás-szakértő alkotója, aki maga is misztikus életet él, legalábbis ezt próbálja elhitetni magáról a nagyvilággal? Nos, a mester valóban elárul pár trükköt, titkot, de persze nem egészen úgy, ahogy a kezdő és túlzottan is lelkes Lynch-fanok esetleg várnák. David Lynch tényleg a meditációról ír, mégpedig a távol-keleti kultúrákból a nyugati világba importált, immár cirka ötven éve népszerű jógázáshoz tartozó meditációba avatja be olvasóit. A kötet igazi csemege, egy sokat vitatott filmes zseni lelke legmélyébe enged bepillantást, de mindezt olyan kedvesen, olvasmányosan teszi, hogy…. hogy végül is ezzel el is veszi a dolog élét, vagyis, mégsem árulja el egészen, hogy miként is kell kifogni azokat a bizonyos nagy halakat. Remélem, nem végzem ki azzal az olvasó ilyen irányú érdeklődését, hogy elárulom, Lynch egy helyen így fogalmaz: „a nagy halak a mélyben vannak, a felszínen hiába keresed őket”.  Ennek megfelelően a hollywoodi filmrendező a lélek mélyére, vagy akár az élet mélyére, akarom mondani, magasságára utal a horgászás szimbólumával. David bátyó elmeséli, hogy életében számos mélypont volt, és az egyik után megelégelte, hogy nem talál megoldást szorongásaira, félelmeire, így kapott rá a jógára, a meditációra. A Hogyan fogjunk nagy halat? című könyvben az író mégis kegyes, és több apró sztorival is hozzájárul a lynch-i misztérium, legendárium bűbájosan zavaros univerzumához. Kisebb epizódokat elevenít fel híres filmjei forgatásáról és mivel a legtöbb alkotása hosszú évekre ható muníciót szolgál a filmekben található elsőre érthetetlen rébuszok, furaságok, kusza szálak körüli közönségvitáknak. Azt is megkockáztatom, hogy Lynch, némi megnyugvással is szolgál, de mivel lételeme és attribútuma a misztikusság, ezért így is hátrahagy jópár absztrakt és félelmetes rejtélyt.