Vajon miért enged az ember a csábításnak és veti bele magát szügyig az ízléstelen, ocsmány, obszcén és gyökegyszerű dolgok élvezetébe? Így is indíthatjuk a Grindhouse – A filmtörténet tiltott korszaka című könyv ajánlóját, csak, hogy rögtön a lényegre világítsunk rá okoska kérdésünkkel. A különleges tanulmánykötet a Mozinet Magazin írói közösségének terméke, egy, a filmrajongóknak szánt kivételes kiadvány, igaz, nem mai srác, de nyolc éves.

A Grindhouse, mint cím máris ismerős lehet a filmfanoknak és hát a Tarantino hívőknek meg egyenesen alaphimnusz. Igen, itt érnek össze a dolgok, az A filmtörténet tiltott korszaka című könyv filmes illusztrációja tulajdonképpen Quentin Tarantino filmes munkásságának második fele.  Tarantino volt az, aki felszínre hozta a most tárgyalt kötetben olvasandó korszakot, műfajt, melyet néha B-movie-nak is hívnak. A Grindhouse című könyvben valójában megokolva olvashatunk arról a filmtörténeti epizódról, melyben a mára trendivé vált, inkább a szórakoztatásra hangsúlyt tevő filmek készültek.  Mert a huszadik századból eredeztethető legújabb kori kulturális ágak egy jelentős része az Egyesült Államokhoz köthető, így a filmművészet is. A kötet szerzői aprólékos műgonddal vesézik ki a nem éppen kifinomultságáról és magvas mondanivalóiról elhíresült moziműfajt. Mint a fülszövegben összegzik, „a hatvanas évek Amerikájában volt jónéhány mozi, amelyekben kisköltségvetésű, szerény kivitelű és gátlástalanul kommersz filmeket vetítettek, ezeket hívták grindhouse-nak. Az itt bemutatott független filmek a szexualitást és az erőszakot nyíltan ábrázoló, drogokat, fiatal színészeket és motorosokat szerepeltető, szabad szerkezetű exploitation alkotások voltak, amelyek többnyire nem akartak érvényes gondolatokat közölni a világról, az emberről vagy a korról, amelyben készültek, a nézők érdeklődését akarták kizsákmányolni, kihasználni (exploit) a legrafináltabb marketing eszközökkel, de immár a nehézkes és merev stúdióháttér, külső megkötések és öncenzúra nélkül.”
A kifejezetten olvasmányos tanulmánykötetben Kovács Marcell, Orosdy Dániel, Böszörményi Gábor, Kárpáti György, Varró Attila, Alföldi Nóra és Vízer Balázs jelentek meg írásaikkal.