Cölibátus miatti erotikus tragédia

Ferenc pápa megválasztásával és első, többeket kellemes meglepetésként ért megnyilvánulásával újra teret kaptak azok a fantáziák, melyek szerint a római katolikus egyház hamarosan elveti a papi nőtlenséget illetve az egyház által ajánlott aszkéta életmódot.
Amíg ez megvalósul, addig íme, itt van Jostein Gaarder Vita brevis című kötete, mely többek között ilyen és ehhez hasonló témákkal foglalkozik.


A Vita brevis egy különleges szerelmi történet az egyház egyik jelesének, Szent Ágostonnak azon éveiből, amikor még nem tartotta a cölibátust, azaz a papi nőtlenséget. A kötet gyakorlatilag Ágoston szerelmes párjának, Floria Aemiliának levele, melyet Aurelius Augustinushoz írt abbéli fájdalmában, hogy barátja, a hitére hivatkozva eltaszította magától. A szerelmi kapcsolat nem holmi tűnő dolog volt kettejük között, hiszen tizenhárom évig tartott, így elmondhatjuk: ha valaki ismerte Szent Ágostont, akkor az bizony a barátnője, Floria Aemilia volt.  A kapcsolat akkor ért véget, amikor felnőttként Ágoston megkeresztelkedett és hitbéli meggyőződése miatt inkább a cölibátust, azaz a papi nőtlenséget választotta, a kiadói ajánlóban így fogalmazzák:

„Szerelmi történet a IV. századból, erotikus tragédia cölibátusról és vallási alávetettségről, a késő antik filozófia és keresztény aszkézis összeütközéséről.”

Én még azt is meg merem kockáztatni, hogy maga Ferenc pápa is elolvasta ezt a levélregényt. A mai olvasók jól tudják, hogy az egyházi dogmákat, előírásokat, szabályokat természetesen nem a világi kívánalmak szerint alakítják ki és semmilyen világi ráhatással nem lehet ezeket megváltoztatni. Ugyanakkor a kötetben vázolt helyzetből, illetve a mai, modern világ történéseiből is azt vehetjük ki, hogy az egyház vezetése időről-időre előveszi a papok, egyházi vezetők magánéletéről, szexuális szabadságáról szóló szabályok, előírások esetleges reformjának kérdését. A Vita brevis nem kevesebb, mint 1700 év távolságából üzen a jelennek: megtartható-e a mégis csak férfiból lévő papság élete szerelmi érzések, érzékek, családi, férji, apai életélmények nélkül. Csak figyelmeztetek: Pál apostol szerint igen, őtőle olvashatjuk az Újszövetségben:

„Feleséghez köttettél? Ne keress elválást. Megszabadultál feleségedtől? Ne keress feleséget. De ha veszel is feleséget, nem vétkezel; és ha férjhez megy is a hajadon, nem vétkezik; de az ilyeneknek háborúságuk lesz a testben. Én pedig kedveznék néktek. Ezt pedig azért mondom, atyámfiai, mert az idő rövidre van szabva ezentúl, azért a kiknek van is feleségük, úgy legyenek, mintha nem volna.”