Magyarországon, egészen pontosan a budapesti Kossuth Klubban járt a minap az egész tisztességes közismeretségnek örvendő José Bové, francia európai parlamenti képviselő. Az ilyen és ehhez hasonló mondattal induló hírektől talán szokatlan, de ezúttal – talán szerencsére – nem hivatali minőségében kellett látogatást tennie, hanem a magyar nyelven frissen megjelent könyvét, a Rablás Brüsszelben-t volt hivatott promotálni, mely könyv gyakorlatilag az EU működéséről szól. Csak sokkal izgalmasabb, mint az EU működése.

José ’Asterix’ Bové neve elsősorban a hazájában folytatott aktív politikai tevékenysége miatt, másrészt „zöld” berkekben folytatott munkássága nyomán vált ismerté. Több környezetvédelmi kérdéssel is foglalatoskodott, és a mai napig bármikor felemeli a hangját a globális tőke ellen, a kisközösségek érdekében. Hazájában azzal szerzett magának hírnevet, amikor 1999-ben azért, hogy felhívja a figyelmet a globalizáció romboló hatásaira és mivoltára, „zöld barátaival” karöltve rombolni kezdtek egy éppen épülő gyorséttermet (egy Mekit). Mindazonáltal Bové már a nyolcvanas években is nagy agrárharcosnak számított.
Mindezek fényében a „Kövér László bajuszú” Bové elindult a francia elnökválasztáson is, ám politikai téren valószínűleg Kövér László bajusza rejt nagyobb erőt, ugyanis Bové mindössze 1,32%-ot kapott az akkori elnökválasztáson. Ennek ellenére nem adta fel a politikai pályát, és 2009-ben Európai Parlamenti képviselőnek választották, mely tisztségét azóta is betölti.
A Kossuth Klubban a Mandiner lapnak sikerült soron kívül elkapnia a bőszen pipázgató-pöfékelő Bové-t, akit elsősorban Föld-föld témában faggattak. Az ’elkapni’ szó talán erős, a rendezvényen, amin megjelent ugyanis jó, ha volt hatvan fő. A rövid beszélgetésben Bové megemlítette, hogy örül annak, hogy az Alaptörvényben, mint legfelső magyar jogforrási szinten is megjelent a környezetvédelem, és így az állam különös figyelemmel védelmezi a természeti erőforrásokat. Ennél szűkebb körben van szabályozva a GMO (Genetically Modified Organisms) kérdése, melyről a rendezvény alatt többször is szót ejtett. Beszélt továbbá a hozzá még ennél is közelebb álló termőföldeket övező kérdésekről, és arról, hogy szerinte a kormány helyesen teszi, ha a nemzetközi konszerneket nem nagyon engedi földhöz jutni. Megint más kérdés, hogy utána azok kihez kerülnek, vélekedett a kackiás bajszú Gall.
Könyve pedig, a Rablás Brüsszelben, nagyjából ezeknek, a José Bové munkásságáról nagy vonalakban felvázolt témáknak a kifejtése, nyilván az ő szemszögéből. Abból a nézőpontból, melyből valószínűleg sokkal több furfangos, különös, vagy olykor elkeserítő dologra figyelhet fel, mint mi, egyszerű emberek a képernyők mögül.