A Muraköz és népe című könyv első változatát 1895-ben adták ki Budapesten, majd száz évvel később horvát nyelven jelent meg. Most reprint kiadásban jelenik meg Gönczi Ferenc százhúsz esztendővel ezelőtt írt néprajzi munkája.

Gönczi Ferenc (1861-1948) helyi adatgyűjtése, rajzai, fényképei, szövegfeljegyzései alapján részletes és átfogó képet formált a 19. századi Muraközről. A zalai származású néprajzkutató, tanító tíz évet töltött a Mura és a Dráva közötti, főként horvátok lakta vidéken. Tanított, a szünidőben pedig a vidéket járta, adatgyűjtést végzett, jegyzetelt, mindent lefényképezett és lerajzolt. Tanulmányozta a Muraköz történetére vonatkozó szakirodalmat, plasztikus felvételt készített a gazdálkodásról. Feltérképezte a lakhatási körülményeket, hiedelmeket és a népszokásokat, lerajzolta a viseleteket, a házak alaprajzát, a gazdasági épületek elhelyezkedését. Részletesen leírta például a lakodalmi, keresztelői szokások legfontosabb mozzanatait, feljegyezte az eredeti horvát nyelvű szöveget és később azt le is fordította magyar nyelvre.
A magyar nyelvű, százhúsz esztendővel ezelőtt nyomtatott példányok már csak a könyvtárakban hozzáférhetőek. A Zalai Falvakért Egyesület gondozásában megjelent reprint kiadás ezért hiánypótló kötet. A könyvben megtalálható egy horvát költő 1847-es keltezésű tréfás költeménye: a Mátyás királyról (horvátul Kralj Matias) szóló verset a mai napig éneklik a Muraközben. A kötetben egy, az aranymosásról szóló fejezet is található. A Dráva melletti községek az aranymosásra Mária Teréziától nyertek szabadalmi okiratot.