Miből épül a kínai nagy fal?
Megkezdték a felsőoktatási intézmények által használt nyugati tankönyvek országos szintű vizsgálatát Kínában. Korábban a „nyugati értékeket népszerűsítő” oktatási anyagok kitiltását szorgalmazta az oktatási miniszter.
A legnagyobb városok több főiskolája és egyeteme kapott a pekingi oktatási minisztériumtól értesítést, miszerint vegyék számba, milyen külföldi, eredeti nyelven, vagyis kínaira le nem fordított oktatási segédletet, olvasókönyvet használnak – írták a helyi lapok.
A vizsgálat az ország minden részére vonatkozott. Az egyes szakokra, a politológiára, a közgazdaságtanra, a szociológiára, a történelemre és az újságírásra külön, további adminisztrációt és részletesebb adatközlést kötelezővé tevő szabályok vonatkoznak, mivel itt a többinél is gyakrabban használnak külföldi eredetű kiadványokat, könyveket.
Az oktatási tárca ugyan nem közölte a rendelkezés okát, azonban január végén Jüan Kuj-zsen oktatási miniszter jelentős sajtóvisszhangot kiváltva egy szakmai fórumon úgy fogalmazott: nem kíván látni nyugati értékeket népszerűsítő tankönyveket a kínai felsőoktatásban. A miniszter azt is hangoztatta, hogy a kínai hallgatók ideológiai nevelésére is nagyobb hangsúlyt kellene fordítani. A tárcavezető szerint nem tűrhető el semmilyen, a Kínai Kommunista Pártot megkérdőjelező, a szocializmust becsmérlő vagy az alkotmányban foglaltakat veszélyeztető írások az egyetemek falai között.
Tavaly maga Hszi Csin-ping elnök nyilatkozott a kérdésben, mondván, úgy véli, az egyetemeken nagyobb ideológiai felügyeletre, az ideológiai és politikai irányvonalak felsőoktatásbeli erősítésére van szükség.
A kínai nagy fal az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az idegenek, az északi nomád törzsek (nagy részben a hunok) támadásaitól.
A legnagyobb városok több főiskolája és egyeteme kapott a pekingi oktatási minisztériumtól értesítést, miszerint vegyék számba, milyen külföldi, eredeti nyelven, vagyis kínaira le nem fordított oktatási segédletet, olvasókönyvet használnak – írták a helyi lapok.
A vizsgálat az ország minden részére vonatkozott. Az egyes szakokra, a politológiára, a közgazdaságtanra, a szociológiára, a történelemre és az újságírásra külön, további adminisztrációt és részletesebb adatközlést kötelezővé tevő szabályok vonatkoznak, mivel itt a többinél is gyakrabban használnak külföldi eredetű kiadványokat, könyveket.
Az oktatási tárca ugyan nem közölte a rendelkezés okát, azonban január végén Jüan Kuj-zsen oktatási miniszter jelentős sajtóvisszhangot kiváltva egy szakmai fórumon úgy fogalmazott: nem kíván látni nyugati értékeket népszerűsítő tankönyveket a kínai felsőoktatásban. A miniszter azt is hangoztatta, hogy a kínai hallgatók ideológiai nevelésére is nagyobb hangsúlyt kellene fordítani. A tárcavezető szerint nem tűrhető el semmilyen, a Kínai Kommunista Pártot megkérdőjelező, a szocializmust becsmérlő vagy az alkotmányban foglaltakat veszélyeztető írások az egyetemek falai között.
Tavaly maga Hszi Csin-ping elnök nyilatkozott a kérdésben, mondván, úgy véli, az egyetemeken nagyobb ideológiai felügyeletre, az ideológiai és politikai irányvonalak felsőoktatásbeli erősítésére van szükség.
A kínai nagy fal az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az idegenek, az északi nomád törzsek (nagy részben a hunok) támadásaitól.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból