A paródia paródiája

A korábbi „félkész-regény” kísérleti darabokhoz méltón az Izéljük meg! című kötet sem marad el társaitól, a mai, magyar médiaszerte fellelhető leghírhedtebb moderátorok, médiaszemélyiségek és showmanek világát kifigurázó részektől. A most ajánlott kötetet stílszerűen – és nem kevés áthallással – Vulgár György írta.

Vajon milyen régi lehet a paródia, mint műfaj? Nagy a kísértés, hogy rávágjuk, hogy naná, hogy egyidős az emberiséggel, ahogy a humor, a humorérzék is, bár erre vonatkozó adatokat valószínűleg hosszú évezredekre visszamenőleg nem találtak a régészek. Mindenesetre nem hallottunk róla. Az álnévnek zseniális Vulgár György néven alkotó író, Izéljük meg! című „félkész regénye”, nem nagy meglepetésre Bolgár György Beszéljük meg! című rádiós betelefonálós műsorára utal, illetve azt parodizálja. A kötet szerzője szellemesen emeli ki a betelefonálók tipikus karaktereit, ahogy a hétköznapi ember a warhol-i médiadogma szerint tizenöt perc hírnévért betántorog az éterbe gyalázkodni, őrjöngeni, urambocsá, káromkodni. Az Izéljük meg! nem kevesebbet állít, mint, hogy kell, hogy jöjjön egy olyan kor, melyből visszatekintve valóban felszabadultan tudnak majd kacagni azon a sok abszurd viselkedésformán, amit a mai magyar közélet és médiavilág kiváltott a magyarokból. Azok a legszerencsésebbek, akik az Izéljük meg! olvasása közben ezt már most meg tudják tenni, hiszen a kötet természetesen egyfajta korrajz, kordiagnózis, keresztmetszet. Ahogy mai ember gondolkodásáról, hétköznapi, slendrián módon használt nyelvezetéről, hányaveti idegrendszeréről, bála-gálás erkölcsiségéről és kelekótya jelleméről is olvashatjuk benne: „Regényt fogok írni, suttogta maga elé György. Tudta, hogy brutálisan szókimondó, fülledten erotikus, mondjuk ki nyíltan: lucskos regény kerül ki a keze alól. Olyan írás, amire nem csak a baloldaliak, vagy a jobboldaliak figyelnek fel, hanem mindenki . Megalkotja a rendszerváltás utáni magyar irodalom legdöngölősebb, legpukkasztóbb művét, a szexualitás legújabbkori bibliáját, a modern Aranybulát. Így, egy l-lel.”