Van-e élet a Szex és New York-on túl? Lehet-e Carrie Bradshaw és barátnői szingli életmódvezetési tanácsainál jobbat-szebbet mondani, főleg annak fényében, hogy a legendás sorozat megjelenése és sikere óta, idő közben több új generáció is megjelent? Minderre igennel válaszol a Csajok című új televíziós sorozat, melyből fent említett elődjéhez hasonlóan máris kultusz lett és melyet máris idéznek, hivatkoznak rá és persze lájkolják.

Lena Dunham nemcsak, hogy írója a Csajok című televíziós sikersorozatnak, de ő maga is rendezi, mi több szerepel is benne. A mai 20-as amerikai egyedülálló nők, bocsánat, csajok minden kínos és örömteli kalandját meséli el a Nem olyan csajok című kötetben, természetesen a sikerszériának mondható tévés szappanoperában már megszokott erősen nyílt, kendőzetlen hangnemben. A témák leginkább a párkapcsolati cunamikról, a munkahelyi afférokról, a társadalmi felkapaszkodás különböző pikáns és szokatlan epizódjairól, a megszokott amerikai polgári lét buktatóiról, a művészettel és a szórakozással kapcsolatos botrányairól szól. A Nem olyan csajok talán nem több, mint a tíz évvel ezelőtt meghatározó elődje, a Szex és New York, de egy picit pimaszabb, picit fésületlenebb és természetesen trendibb. A Nem olyan csajok című könyv (és így aztán a filmsorozat is) emellett annyiban más, hogy erős tónusokban emeli ki ennek az új, mai 20-as generációnak a lelki állapotát, ami – legalábbis ha hihetünk Lena Dunhamnek – lényegesen depressziósabb, mint korábbi sorstársaié. Maga a regény is erre utalva is így kezdődik: Húsz éves vagyok és utálom magam! A szorongásból, dekadens hangulatokból való kitörésben aztán rendszeresen szerepelnek a „csak csajos bulik”, a pasikról, a szexről, a női test rejtelmeiről kapcsolatos kávéházi értekezések, utazások, diszkóbalesetekkel tarkított meredek éjszakázások, családi gladiátorok perpatvarai. A köntörfalazást távolról sem ismerő írónő valójában pont a mai 20-asok szüleinek üzen könyvével: íme itt vagyunk, ezek vagyunk, így beszélünk, így élünk, értsetek meg minket!