Veres Győzőről, a hazai és az egyetemes súlyemelés egyik legkiemelkedőbb alakjáról írt könyvet fia, a Norvégiában élő Veres Csaba. A kötet, amely „Az aranyaktól a porba – egy ellopott élet” címet viseli, a sportág első magyar ötkarikás érmesének az életét meséli el.

Veres Győző 1936. június 13-án született Berekböszörményben. Debrecenben kezdett komolyabban foglalkozni a súlyemeléssel. Első olimpiai bronzérmét 1960-ban, a római nyári játékokon szerezte meg. Két esztendővel később, 1962-ben, majd 1963-ban is összetettben világbajnok lett. A tokiói olimpián szintén a dobogó harmadik fokát foglalta el.
A kiváló sportoló, aki nagyon komoly hatással volt a hazai súlyemelősport megteremtésére, 1973-ban elfogadott egy Törökországból érkezett edzői ajánlatot, s többé nem is tért haza. Az ankarai munka után ajánlatot kapott Ausztráliából a válogatott felkészítésére. Az új szerződéséhez azonban idehaza nem járultak hozzá, ezért engedély nélkül utazott ki a távoli kontinensre. A kontraktus azonban nem bizonyult stabilnak, költségcsökkentés címén a kormány megvonta a támogatást a sportágtól, s végül egy autókereskedésben dolgozott nyugdíjazásáig.
Veres Győző 2011. február elsején hosszú betegség után, 74 éves korában, Melbourne-ben hunyt el. Kívánsága az volt, hogy Magyarországon temessék el, hamvai végakaratának megfelelően Budapesten, a Szent István Bazilikában, az altemplom urnatemetőjében nyugszanak.
Összesen 18 világcsúcsot jegyeztek fel a neve mellé, nagyszerű sportember volt.