A Petőfi Irodalmi Múzeumban most készülő Rejtő-emlékkötet kapcsán fordult a könyvtáros-nyilvánossághoz Thuróczy Gergely irodalmi muzeológus. A szakember „egy tisztább Rejtő-kép érdekében” kért segítséget a kollégáktól, de szerkesztőségünk úgy véli, hogy Thuróczy Gergely kérdései nem tekinthetők könyvtáros belügynek. Rejtő Jenőnek olyan széles olvasó- és rajongótábora van Magyarországon, hogy a felvetett problémákra gyakorlatilag akárhonnan érkezhet felelet.

Thuróczy Gergely szerint a Rejtő-emlékkötet összeállítását számtalan talány és buktató nehezíti.
Egyelőre a talányok között kell számon tartani személyt is, akik sokban hozzájárultak a mai Rejtő-képünkhöz, illetve a szöveghagyományon is rajta hagyták kezük nyomát, mégis, alig tudunk róluk valamit.
Egyikük Gáspár Erzsébet, aki 1969-ben írt Rejtőről szakdolgozatot Király Istvánhoz, majd Bucsyné G. E. néven gondozta az 1986-os (Népszava) kiadású Vanek úr Párizsban című kötetet. A kiadványban a szokásos „felelős szerkesztő”, és az akkor már tíz éve halott „sajtó alá rendező” dr. Révai Gyulán túl Gáspár Erzsébet „editor"-ként szerepel.
A segítséget kérő muzeológus szerint Gáspár Erzsébet hetven éves múlhatott, viszont semmi egyebet nem tudni róla. Semmi más kiadványban nem találkozni a nevével, s a kutató az interneten sem lelte nyomát.
A másik keresett személy dr. Paulay Lajos, aki az 1920-as években születhetett, 1948-ban doktorált és alighanem pszichológusként dolgozott. Rejtő volt a hobbija és évtizedeken át gyűjtögetve az adatokat összeállított egy gépiratos jegyzéket, afféle kezdetleges bibliográfiát Rejtőről.
Dr. Paulay Lajossal ugyanaz a helyzet, mint Gáspár Erzsébettel. Égen, földön nem lehet nyomára akadni.
Aki tud róluk bármi biztatót, az jelentkezzen Thuróczy Gergely irodalmi muzeológusnál a Petőfi Irodalmi Múzeumban! És az sem volna baj, ha az egykor meglévő, de a nyolcvanas évek óta lappangó Rejtő-kéziratok – posztumusz kiadott regényei: Ezen egy éjszaka, Egy bolond száz bajt csinál, Boszorkánymester, A Néma Revolverek Városa, Vanek úr Párizsban, illetve Az utolsó szó jogán című összeállítás egynémely írása – sorsáról tudna valaki, valamit.