Ha lennének, tegyük félre előítéleteinket és ássuk bele magunkat egy kötet erejéig az önismeretfejlesztő könyvek áradatába.  És ha már efféle, akkor nézzük a sokat vitatott hindu vallásalapító, Osho Bátorság című könyvét.

A bevezetőben említett előítélet nagyjából a rendszerváltás utáni könyvpiaci robbanás idején beáramló, különböző, ilyen-olyan filozófiai könyvek kapcsán alakulhatott ki. Oshoval azért könnyebb dolgunk van, mert az 1931-ben született és 1991-ben elhunyt vallási vezető elég híresnek számít, Indiában és az Egyesült Államokban is igen nagy népszerűségnek örvendett, örvend.  De, hogy benyomjak egy tüskét is, Oshoval kapcsolatban a legtöbbször emlegetett kritika az volt, hogy előadásaiban sokszor következetlenül keverte a keleti és nyugati tanítások különböző tételeit, állításait.  Érdekes, hogy Oshonak valójában pont ez volt a vonzereje is: egyfajta egységet alkotott a hindu és a nyugati civilizáció vallásrendszereiből. A Bátorság című és A félelem nélküliség művészete alcímet viselő kötetben a mester abból indul ki, hogy a bátorság nem azonos a félelem hiányával, inkább szembenézés a jelenlétével. Mondjuk ez kapásból ellentmond az alcímnek, de oda se neki, én már az elején jeleztem, hogy ehhez a könyvhöz bátorság kell.  
Érdemes magától a szerzőtől is idézni, a textus meglehetősen laza, csak semmi tudományos hangvétel. „Nézd meg a merész embereket, látni fogod, hogy mélyen belül rettegnek, csak páncélt építettek maguk köré. A merészség nem félelemnélküliség, csupán jól őrzött, ügyesen álcázott, eltakart félelem.”  Osho egyik leghíresebb mondása is e könyv lapjain olvasható: „Hibázz annyit, amennyit csak lehet, és közben egyetlen dologra figyelj: ne kövesd el újra ugyanazt a hibát.” És egy igazán nehezen hihető, de annál inkább hatásvadász és éppen ezért bájos megállapítás: „Szeress mélyen: a szexuális orgazmus minden félelmet kisöpör a testedből.”
Amióta John Lennon és a másik három gombafejű, azaz a Beatles elzarándokolt Indiába, hogy kitanulja a legmenőbb jógiktól a meditálást, azóta terjedt el a keleti vallásfilozófia a nyugati féltekén. Meglátásom szerint ez a terjedés számos esetben tudatlansággal, felszínességgel, sznobsággal és kapitális félreértelmezésekkel tarkítva maradt végül is meg a nyugati ember kultúrájában. Ezt csak a végső tanácsom elé kívántam illeszteni, hogy nehogy befürödjünk, ha mégis elszállnánk a mesterrel. Osho legyen veletek!