Milyen a jazz, ha magyar?
Hatalmas irodalma van a muzsikusok életéről, karrierjéről szóló legendáriumnak. Egy-egy előadó, vagy akár egy egész zenekar több kötettel is büszkélkedhet. A magyar jazzről kevés kiadvány született, az átfogó könyv e témában pedig egyenesen hiánycikk. Ez az áldatlan állapot mostanáig tartott, mert Jávorszky Béla Szilárd elkészítette A magyar jazz története című átfogó kötetét.
A magyar jazz története egy igazán kedves történet és persze jellegzetesen huszadik századi história. Erről korábban csak mintegy ötven (!) évvel ezelőtt készült komolyabb összegzés Anthology 64 címmel. Jávorszky ezt folytatta könyvében, mely a műfajtörténet eseményeit, zenekarok, szólisták pályafutását, lemezek megjelenését, koncertek élménybeszámolóit rakta sorba. Emellett a magyar jazz zenetörténeti sajátosságairól is számot ad könyvében, azokról az „importált” zenei trendekből a magyar jellegzetességekké átalakított muzikális gondolatokról, hogy legnagyobb dzsesszereink világhírűvé tették a magyar változatot. Egy adott ország jazztörténeti könyvének elsőszámú tulajdonsága kell, hogy legyen a hitelesség. Ebben Jávorszky Béla Szilárd avatott személye garancia, hiszen az 1965-ös születésű szakíró már 1991-ben doktori címet szerzett zenei-szociológiai szakon. És bár számos vezető magyar újságnál dolgozott, tíz éve szabadúszó, aki a különböző magazinok és hetilapok mellett kifejezetten magyar zenei szaklapokban is publikál. Könyveivel pedig a hazai könnyűzenei szcéna számos területét érintette, így többek között írt a Sziget fesztivál-jelenségről, a magyar rock históriájáról, a kárpát-medencei folk és blues rögös útjáról, és háromszázhárom lemezről készített szívbemarkoló recenziófüzért.
A magyar jazz története egy igazán kedves történet és persze jellegzetesen huszadik századi história. Erről korábban csak mintegy ötven (!) évvel ezelőtt készült komolyabb összegzés Anthology 64 címmel. Jávorszky ezt folytatta könyvében, mely a műfajtörténet eseményeit, zenekarok, szólisták pályafutását, lemezek megjelenését, koncertek élménybeszámolóit rakta sorba. Emellett a magyar jazz zenetörténeti sajátosságairól is számot ad könyvében, azokról az „importált” zenei trendekből a magyar jellegzetességekké átalakított muzikális gondolatokról, hogy legnagyobb dzsesszereink világhírűvé tették a magyar változatot. Egy adott ország jazztörténeti könyvének elsőszámú tulajdonsága kell, hogy legyen a hitelesség. Ebben Jávorszky Béla Szilárd avatott személye garancia, hiszen az 1965-ös születésű szakíró már 1991-ben doktori címet szerzett zenei-szociológiai szakon. És bár számos vezető magyar újságnál dolgozott, tíz éve szabadúszó, aki a különböző magazinok és hetilapok mellett kifejezetten magyar zenei szaklapokban is publikál. Könyveivel pedig a hazai könnyűzenei szcéna számos területét érintette, így többek között írt a Sziget fesztivál-jelenségről, a magyar rock históriájáról, a kárpát-medencei folk és blues rögös útjáról, és háromszázhárom lemezről készített szívbemarkoló recenziófüzért.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból