A nápolyi Ezeregyéjszaka
A címbéli kifejezéssel is illetik Giambattista Basile A mesék meséje – Pentameron című kötetét. A minden képzeletet felülmúló fantáziavilágból előbúvó bűbájos alakokkal teli mesék tulajdonképpen felnőtteknek szóló történetek, a barokkos túlzások garmadájával.
A mesék meséje persze csak monumentalitásában hasonlít az Ezeregyéjszakára, no meg abban is, hogy meglehetősen erősen a szerelmi fondorlatok köré épülnek a históriák vezérfonalai. Az Ezeregyéjszáktól eltérően itt napokra, a címet egyben magyarázva is, öt napra osztva találhatunk majd egy tucat mesét. A szép kiállítású kötetet gondozó Kalligram Kiadó többek között így foglalta össze Basile könyvét: „A rendkívül barokkos szövegáradatból bontakozik ki előttünk A mesék meséje, ez a nápolyi Ezeregyéjszaka, szertelen humorával, politizáló ördögfattyaival, szentségelő-átkozódó banyáival, kéjsóvár szeretőivel, nekibőszült óriásaival, irdatlan sárkányaival, ordas bökötörjeivel, pipogya suhancaival, ostoba lovagjaival, beszélő állataival, gyámoltalan uralkodóival, szeszélyes hercegnőivel és gépembereivel, olyan elevenséggel, ahogy azt a velencei zsoldból udvaroncnak felcsapott katonaköltő adhatta elő a fénykorát élő nápolyi udvar méltóságainak mulattatására, és a mai olvasók csemegézésére, okulására”.
Ezek után persze jogos a kérdés: ki is ez a Giambattista Basile? Nos, ő 1575-től 1632-ig élt és költészettel, prózaírással foglalkozott, de a plajbász használata előtt bizony a kardot forgatta, mint zsoldos. 1612-ben a velencei herceghez szegődött. Basile-t még ha nem is az egyik legismertebb, de legnagyobb hatású meseírónak tartják, rá hivatkozva alkotott többek között Wieland Perrault vagy a két Grimm testvér. Ezzel a mostani teljes változattal kereken hatvanöt éve adós az olvasóknak a honi könyvkiadás, ugyanis 1950-ben már megjelentek a Giambattista Basile meséi, de akkor – a korszellem akaratosságának engedelmeskedve – csupán néhány, gyermekmesévé átdolgozott történetéhez juthattak hozzá a magyar olvasók. A mesegyűjtemény teljes változatának fordítása Király Kinga Júlia zseniális munkája.
A mesék meséje persze csak monumentalitásában hasonlít az Ezeregyéjszakára, no meg abban is, hogy meglehetősen erősen a szerelmi fondorlatok köré épülnek a históriák vezérfonalai. Az Ezeregyéjszáktól eltérően itt napokra, a címet egyben magyarázva is, öt napra osztva találhatunk majd egy tucat mesét. A szép kiállítású kötetet gondozó Kalligram Kiadó többek között így foglalta össze Basile könyvét: „A rendkívül barokkos szövegáradatból bontakozik ki előttünk A mesék meséje, ez a nápolyi Ezeregyéjszaka, szertelen humorával, politizáló ördögfattyaival, szentségelő-átkozódó banyáival, kéjsóvár szeretőivel, nekibőszült óriásaival, irdatlan sárkányaival, ordas bökötörjeivel, pipogya suhancaival, ostoba lovagjaival, beszélő állataival, gyámoltalan uralkodóival, szeszélyes hercegnőivel és gépembereivel, olyan elevenséggel, ahogy azt a velencei zsoldból udvaroncnak felcsapott katonaköltő adhatta elő a fénykorát élő nápolyi udvar méltóságainak mulattatására, és a mai olvasók csemegézésére, okulására”.
Ezek után persze jogos a kérdés: ki is ez a Giambattista Basile? Nos, ő 1575-től 1632-ig élt és költészettel, prózaírással foglalkozott, de a plajbász használata előtt bizony a kardot forgatta, mint zsoldos. 1612-ben a velencei herceghez szegődött. Basile-t még ha nem is az egyik legismertebb, de legnagyobb hatású meseírónak tartják, rá hivatkozva alkotott többek között Wieland Perrault vagy a két Grimm testvér. Ezzel a mostani teljes változattal kereken hatvanöt éve adós az olvasóknak a honi könyvkiadás, ugyanis 1950-ben már megjelentek a Giambattista Basile meséi, de akkor – a korszellem akaratosságának engedelmeskedve – csupán néhány, gyermekmesévé átdolgozott történetéhez juthattak hozzá a magyar olvasók. A mesegyűjtemény teljes változatának fordítása Király Kinga Júlia zseniális munkája.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból