Egy deportálás mementója
Miért ír egy holland író az erdélyi arisztokráciáról? Jaap Scholtent Báró elvtárs című regénye ennél is érdekesebb kérdést vonz magával: miért érdekes a hollandok számára a székelyföldi arisztokrácia története, hogy ha a nyugat-európai országban nem is létezett hasonló? Vagy tán épp azért?

Régi adósságot törlesztett Báró elvtárs című könyvével Jaap Scholtent, hiszen ilyen mélységben és volumenben nemigen publikáltak még az erdélyi arisztokráciáról. S bár a kiadói gondozásba rendezett írás már 2011-ben kész volt, Magyarországon sajnos, csak némi késéssel találkozhat vele az olvasó. Ezen túlmenően a kötet nemcsak Székelyföld vezető családjainak kálváriájáról, de magáról a Ceausescu-korszakról is veretes tartalommal összegez a szerző.
Scholtent a helyszínen készítette el könyve nyersanyagát, a Duna-deltánál egykor működött koncentrációs táborokat, börtönöket, munkatáborokat, illetve a máramarosszigeti börtönmúzeumot járva végig. A kötetet most érdemes elolvasni, ugyanis az író úgy tervezi, hogy abból hamarosan dokumentumfilm is készül, így a lelkes olvasók már jó előre tudhatják a későbbi filmkockák hátterét.
A kötet sikerére jellemző, hogy hamarosan kész lesz a román és német fordítás is, nekünk, magyaroknak ez is nagyon fontos, hogy Európa nyugati nemzetei érzékeny figyelemmel kísérjék a magyarok sorsát, történelmét, s ismerve értsék is azt.
Jaap Scholtent kötete kapta meg az adott évben a legjobb történelmi könyv díját Hollandiában, az a könyv, mely a magyar arisztokrácia 1943-as deportálásának hiteles mementója.

Régi adósságot törlesztett Báró elvtárs című könyvével Jaap Scholtent, hiszen ilyen mélységben és volumenben nemigen publikáltak még az erdélyi arisztokráciáról. S bár a kiadói gondozásba rendezett írás már 2011-ben kész volt, Magyarországon sajnos, csak némi késéssel találkozhat vele az olvasó. Ezen túlmenően a kötet nemcsak Székelyföld vezető családjainak kálváriájáról, de magáról a Ceausescu-korszakról is veretes tartalommal összegez a szerző.
Scholtent a helyszínen készítette el könyve nyersanyagát, a Duna-deltánál egykor működött koncentrációs táborokat, börtönöket, munkatáborokat, illetve a máramarosszigeti börtönmúzeumot járva végig. A kötetet most érdemes elolvasni, ugyanis az író úgy tervezi, hogy abból hamarosan dokumentumfilm is készül, így a lelkes olvasók már jó előre tudhatják a későbbi filmkockák hátterét.
A kötet sikerére jellemző, hogy hamarosan kész lesz a román és német fordítás is, nekünk, magyaroknak ez is nagyon fontos, hogy Európa nyugati nemzetei érzékeny figyelemmel kísérjék a magyarok sorsát, történelmét, s ismerve értsék is azt.
Jaap Scholtent kötete kapta meg az adott évben a legjobb történelmi könyv díját Hollandiában, az a könyv, mely a magyar arisztokrácia 1943-as deportálásának hiteles mementója.

Egypercesek

Magyar olvasóihoz fordult Krasznahorkai
A Nobel-díjas író most magyarul is reagált a kitüntetésének hírére
Rózsa Dávidot felfüggesztették az OSZK főigazgatói posztjáról
A nyilvánosság előtt egyelőre nem világos a döntés háttere
Fecske Csaba emléktáblát avatnak Szögligeten
,,magamba gyömöszölöm a világot/mielőtt tudatomról/mint érett gyümölcs a magról leválok” (Hozadék – részlet).