A szocializmus horrorja

Ismét az antikvár könyvek közül válogatva emelünk ki egyet olvasóink szórakoztatására. Ezúttal Békés József A temetkező című kötetéről van szó, melyet a 2006-ben elhunyt szerző, az akkor átkosbéli rendszer egyfajta vitriolos kritikájaként írt.

A Szépirodalmi Kiadó által zsebkönyv formába szerkesztett kisregény pont abban az időszakban került a közönség elé, amikor már túl voltunk a Bacsó Péter-féle Tanú alaptézisein, de még nem lehetett egyértelműen és végérvényesen, ország-világ előtt kimondani, hogy a létező világok legszocialistábbja – megbukott. Mintha Örkény István abszurd figurái és lírásai, egypercesei keltek volna életre. Békés József tárgyalt könyve éppen ezt a pontot fixálja, egy mindenestül bukásra, pusztulásra ítélt rendszer végóráinak kíméletlen humorral beszínezett rémképét. S bár maga a mű nem lett közismert, a szerző 1973-ban rádiójáték formában is publikálta.
A temetkező című történet elején Roskó Vince egy kéményseprő vállalattól – a kor szokásának megfelelően – bukik felfele, és kinevezik egy temetkezési vállalat élére. Mivel azonban a pártbéli káderlapján túl nemigen van más előnyös tulajdonsága (szakmai pedig egyáltalán), vígjátékba illő csetlés-botlásba kezd a számára teljesen új ágazatban. A dilettánsok nyugalmával végzi tehát barbár ténykedését, az amúgy kifinomultságot, sajátságos kultúrát igénylő temetkezési cégnél, melyet szakmai tapasztalatok híján erőteljes önbizalommal spékelt fantáziával próbál vezetni. Az eredmény természetesen nem marad el,  Roskó kartárs pár hónap alatt a sírgödröknél mélyebb színvonalúra viszi a vállalatot. Ebbéli kalandjainak fűzére kedves és egyedien humoros epizódok sora, melyekre rácsodálkozva csak reménykedni tudunk, hogy az a korszak, ahol ezek a rémesen kínos és kínosan rémes groteszk helyzetek, megoldások soha nem jönnek vissza.
Békés József a huszadik századi irodalom termékeny és modern alakja volt, már 1959-ben novellákkal jelentkezett, s összesen tíz regényt, színpadi műveket és történelmi, ifjúsági témájú és mese tévéfilm forgatókönyveket írt. Ez utóbbiak legismertebbjei a Bors című tévésorozat, Az öreg bánya titka, A palacsintás király, a Pirx kalandjai, a Le a cipővel!, a Barátom, Bonca, a Bezzeg a Töhötöm, a Sándor Mátyás és a Minden egér szereti a sajtot volt.