Filozófia, tudomány és humor hogy fér össze? Egyszerű, úgy, ahogy az egyrészt ember és egyrészt ló kentaur. Csányi Vilmos és Makovecz Benjamin A kentaur kultúra című könyve nem kevés fejtörést okoz olvasóinak, mivel a szerzők, egy jóhumorú biológus, etológus és   nem különben pallérozott grafikus, fordító új mesét mond a felnőtteknek.

A kentaur viselkedésről, anatómiáról, élettanról, kultúrökológiáról ritkán adnak közre könyvet, hiszen kentaurok nem léteznek. Csányi Vilmos természetkutató és Makovecz Benjamin grafikusművész viszont úgy döntöttek, hogy az emberi fajjal közeli evolúciós rokonságban lévő tizenhat faj mellé a fantázia és a humor, no meg jelentős adatmennyiség, elemzés segítségével egy tizenhetediket is odapasszintanak. Az izgalmas elméleti kaland annyiban realizálódott, hogy a kötet illusztrátoraként jegyzett második grafikus szerző, kellő érzékkel és érzelemmel átitatott képekkel egészítette ki a kentaurokról szóló tudományos mesét.  A könyvet a két alkotó Szentágothai János professzornak ajánlja, s ajánlásában végül is  „az emberi elme szerény játéka”-ként definiálja a kötetet. A könyvet olvasva Swift Gulliverje juthat eszünkbe, hiszen a különös világokba hajózó főhős ott nemcsak a társadalmakat jelképező óriások, törpék, de később a nyihahák földjére is eljut, nos, Csányiék könyve valami ilyesmi lehet, Nyihaha-föld, csak ez még cifrább, itt a lovaknak ugye, ember feje, és felsőteste van. Az áltanulmány részletesen foglalkozik a kentaur etológiával, így például  „az elimináló viselkedésformákkal”, „a lófügegondozással”, „a röffentő füttyel” vagy akár „a kentaurok péniszirigységéről” is. Aki netán magára ismerne a könyv olvasása közben, az ne csodálkozzon, vagy ha mégis eltátja száját, lapozzon tovább és tudjon meg többet a kentaur nyelvről, tudományról, művészetről, a kentaur orvoslásról, vallásról, vagy arról, hogy a kentauroknak miféle fogalmaik vannak az időről, a teremtéslegendákról vagy akár a pokolról.
A Kentaur kultúra című kötetben kedves modernizálással élve kapjuk az arcunkba a meglepőbbnél meglepőbb, döbbenetesebbnél döbbenetesebb „megállapításokat”. Megtudhatjuk, hogy végül is milyen a kentaurok és az emberek kapcsolata, hogy miként néz a nyugati társadalom a kentaurokra, de bepillantást nyerünk a kentaurok anatómiájába, érzék-, légzőszerveinek, keringésének, emésztőrendszerének, táplálkozásának, idegrendszerének, szaporítószervének működésébe, de egy rövidebb elemzés erejéig még a kentaur, a lófüge és a lófügedarázs szimbiózisáról is olvashatunk.