Az Amerikai pszichóval nemcsak, hogy az irodalmi Olymposra, de a műfajteremtők örök vadászmezejére is feliratkozott Bret Easton Ellis, akinek új könyve, a Királyi hálószobák sem okoz csalódást. A regény valójában Ellis első művének, a Nullánál is kevesebb folytatása. A történet a gyilkos indulatoktól sem mentes hollywoodi és Los Angeles-i filmgyárak világáról lebbenti fel a fátylat.

„Szikár, szenvtelen és felkavaró” – így szokták Bret Easteon Ellis regényeit jellemezni. Az amerikai kultuszíró sosem finomkodott, és ahogy mondják, nem is ment a szomszédba egy kis gyilkosságért vagy más, ehhez mérhető bűnökért, már ami a szereplőit illeti. Ellis új könyvében a régi, első regénye történetfonalát gombolyítja tovább, miszerint Clay New Yorkból visszatér Los Angelesbe, hogy mint forgatókönyvíró beszálljon egy film stábjába. A régi barátok először kedvesen fogadják, de aztán, ahogy a munka halad előre, Clay egyre inkább átlát a szitán és felrémlik számára egy mögöttes történek, melyben neki a balek áldozat szerepét szánták. A bonyodalmakat tetézi, hogy Clay rendkívüli módon belezúg a készülő film főhősnőjét alakító, fiatal és vonzó színésznőjébe.  Claynek hamarosan rá kell jönnie, hogy az új film körüli mizériában senki sem az, aminek elsőre látszik, gyilkosságok, észvesztő fordulatok borzolják a kedélyeket.
Bret Easton Ellis, aki tavaly volt ötven éves, bár kétség kívül jogosan, hamar a bestseller listák élére került, sőt Hollywood is rákapott, így regényei gyorsan forgatókönyvek formájában is népszerűkké váltak. Az új sztáríró titka abban rejlett – ahogy egy helyütt olvashatjuk – „a feje tetejére állítja az egyetemi regény intellektuális hagyományát”. Ellis tehát ugyan követi a rémisztgetés szabályait és a tradicionális akció-krimik receptúráját, de mindezt egy erőteljes és főként mély gondolatisággal önti nyakon. Műveiben nem a hétköznapi, avagy átlagemberek, hanem a jómódúak, illetve a sztárok, helyenként furcsa afférjai adják a vezérsíkot. Az is tipikus ellisi elem, hogy a felső tízezer éppen tárgyalt alakjai mindig valami kellemetlenül durva eseménysorba bonyolódnak. A Királyi hálószobák még ennél is érdekfeszítőbb, hiszen itt a filmgyárak környezete tárul az olvasó elé az a miliő, ahol trükkök („százai”) és médiaszimuláció mentén zajlanak az események.