Ha szerette a 20. század nagy klasszikus nyugati íróinak regényeit, akkor Sebastian Faulks most ajánlott művét is kedvelni fogja. Faulks azoknak írta ezt a könyvét, akik kedvelik a háborús, romantikus történeteket, akik még hisznek az olyan magasztos dolgokban, mint a hősiesség és a szerelem.

„Sebastian Faulks 1993-as regénye a legnagyobb első világháborús könyvsiker a Nyugaton a helyzet változatlan óta: a BBC közel egymillió szavazós Nagy Könyv versenyén a tizenharmadik helyen végzett, közvetlenül az Üvöltő szelek mögött, megelőzve a Zabhegyező-t és A hobbit-ot. 2012-ben nagy sikerű BBC-film is készült belőle, és – ha a kényes ízlésű Faulks zöld utat ad a projektnek, ami egyelőre még nem biztos – jön majd a hollywoody film is az új Majmok bolygójá-t jegyző Rupert Wyatt rendezésében.” Így kezdi az Európa Kiadó a Madárdal ajánlóját, és az Eric Maria Remarque, Emily Bronte és Salinger rajongóknak bizony össze kell szedni magukat, mert a fentiek szerint is nagyon úgy tűnik, hogy Faulks személyében itt van az új trónbitorló. Legalábbis Magyarországon, hiszen, mint olvastuk, a Madárdal 1993-ben készült el.
Az író, Sebastian Charles Faulks nemcsak regényeket, de újságcikkeket és novellákat is ír, mit több rádióban is dolgozik.  Az angol szerző immár tizenötödik kötetén is túl van, az 1994-ben megkapott Nagy Könyv brit díja mögött minden bizonnyal a Madárdal sikere is ott van.
A regény főhőse, Stephen Wraysford élete három különböző, egymástól jól elkülöníthető életszakaszban vonul el az olvasó előtt. A Madárdal hármas egységében a polgári élet illetve egy felívelőnek tervezett karrier története, a világháborús frontharcos kalandjai és a lenyugvást, ideális állapotokat adó 70-es évek epizódja rejti Stephen Wraysford históriáját. A legfontosabb rész természetesen a középső, a háborús fejezet, mely miatt a Madárdal háborús nagyregénnyé vált, és amely a bevezetőben említett klasszikus nyomdokaiba lépést okolja.