Miben gyökerezik a karácsony(fa)?
Karácsonyra gondolva sokan mondjuk, hogy bizony ez az ünnep már „elvásott”, legalábbis, ami annak köznapi értelmezését és megélését illeti. A gyakorló keresztény családoknál, közösségeknél persze nem gond a Megváltó születésnapját a megfelelő módon megünnepelni, de még a legkevésbé vallásos ember is érzi, hogy ez az ünnep sokkal-sokkal több, mint a többi piros betűs nap. A karácsony értelmezésének egy új és mégis régi magyarázatgyűjteményét adja most közre Grandpierre Attila, a tudós, rockzenész, író.
Már a rendszerváltás előtt is szívesen olvastuk volna így egyben, de még most is szívmelengető a magyar rockzene egyik legnagyobb alakjáról ezt találni a Wikipédián: „Grandpierre Attila (Budapest, 1951. július 4. –) magyar zenész, énekes (a Vágtázó Halottkémek, Vágtázó Csodaszarvas és Vágtázó Életerő együttesek alapítója). Csillagász, a természettudomány doktora, a fizikai tudományok (csillagászat) kandidátusa, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Író, költő, a Magyar Írószövetség tagja.”
És tény, hogy irodalmi írói munkássága csak a rendszerváltást követő években szökkent szárba, a hazai underground könnyűzene kultikus alakja a kezdetektől fontos volt a hazai értelmiségieknek is. Legújabb kötete, a Karácsony a korábbi történelem és természettudományi tárgyú könyvek sorába illeszthető, hiszen a szerző ezúttal is egy témából kibontva részletezi, elemzi a magyarságról alkotott tudományos álláspontját. Grandpierre igazi mágusa a szövegalkotásnak, hiszen olyan gondolati tejútrendszerekbe repíti el olvasóit, ahol a feltételezések, az állítások mezsgyéjén haladva szinte már az olvasás pillanatában is vitába száll a „fogyasztó” elme a szerzővel. És a dolog pont ettől izgalmas mindvégig! Grandpierre Attila nem kevesebbet állít például új művében, mint, hogy „A karácsony – a magyar ősvallás legnagyobb ünnepe”, „Nem véletlen, hogy a téli napfordulón tartjuk a karácsonyt” vagy, hogy „A karácsonyfa eszméje kétségkívül a Világfa eszméjében gyökerezik”. A mindvégig érdekfeszítő okfejtéseket, részletes és élvezetes vallási-, néprajzi- és mitológiai adatokkal, lábjegyzetekkel támasztja alá, egészíti ki a szerző.
Már a rendszerváltás előtt is szívesen olvastuk volna így egyben, de még most is szívmelengető a magyar rockzene egyik legnagyobb alakjáról ezt találni a Wikipédián: „Grandpierre Attila (Budapest, 1951. július 4. –) magyar zenész, énekes (a Vágtázó Halottkémek, Vágtázó Csodaszarvas és Vágtázó Életerő együttesek alapítója). Csillagász, a természettudomány doktora, a fizikai tudományok (csillagászat) kandidátusa, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Író, költő, a Magyar Írószövetség tagja.”
És tény, hogy irodalmi írói munkássága csak a rendszerváltást követő években szökkent szárba, a hazai underground könnyűzene kultikus alakja a kezdetektől fontos volt a hazai értelmiségieknek is. Legújabb kötete, a Karácsony a korábbi történelem és természettudományi tárgyú könyvek sorába illeszthető, hiszen a szerző ezúttal is egy témából kibontva részletezi, elemzi a magyarságról alkotott tudományos álláspontját. Grandpierre igazi mágusa a szövegalkotásnak, hiszen olyan gondolati tejútrendszerekbe repíti el olvasóit, ahol a feltételezések, az állítások mezsgyéjén haladva szinte már az olvasás pillanatában is vitába száll a „fogyasztó” elme a szerzővel. És a dolog pont ettől izgalmas mindvégig! Grandpierre Attila nem kevesebbet állít például új művében, mint, hogy „A karácsony – a magyar ősvallás legnagyobb ünnepe”, „Nem véletlen, hogy a téli napfordulón tartjuk a karácsonyt” vagy, hogy „A karácsonyfa eszméje kétségkívül a Világfa eszméjében gyökerezik”. A mindvégig érdekfeszítő okfejtéseket, részletes és élvezetes vallási-, néprajzi- és mitológiai adatokkal, lábjegyzetekkel támasztja alá, egészíti ki a szerző.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból