Konferenciával és irodalmi esttel ünnepelték a huszonöt éves Széphalom Könyvműhelyt és a húsz éves Magyar Napló Kiadót az R33 művészeti műhelyben; a rendezvényen szerzők, szerkesztők, irodalomtörténészek szólaltak fel.

A két kiadó évfordulója alkalmából szervezett konferencia témája – az MTI összefoglalása szerint – az volt, milyen szerepet játszanak az irodalmi műhelyek a Kárpát-medencében. A Széphalom Könyvműhelyt 1989-ben alapította az Írók Szakszervezete által létrehozott alapítvány, hogy segítsék a publikációs gondokkal küszködő írókat. Az első kötet egy erdélyi nemzedéki antológia volt, ezt a Magyar irodalom évkönyve követte, amely 2008-ig – amikor anyagi gondok miatt a kiadását felfüggesztették – rendszeresen megjelent.
A kiadó neve egyértelműen Kazinczy Ferencre utal, aki a 18. század végén újjászervezte a magyar irodalmat – mutatott rá Mezey Katalin, hozzátéve, hogy a rendszerváltozás előtt azt tűzték ki célul, hogy az állami irányítás alatt álló irodalmi élet helyett újra az írók kezébe kerüljön a szakmai irányítás.
A Széphalom megőrizte nonprofit jellegét, igyekeztek mindig „az írók kiadójaként” dolgozni. 1990-től jelentettek meg szépirodalmi és gyermekköteteket, azóta a kínálatot az európai kortárs irodalom is színesíti, például holland, belga, francia, lengyel, finn, svéd írók műveit adják ki. Az eltelt huszonöt évben mintegy hatszáz mű jelent meg a könyvműhely gondozásában.
A Széphalom a fiatal tehetségek mellett nagy hangsúlyt fektet három életműkiadásra is: Várkonyi Nándor íróéra, Karácsony Sándor pedagógiai, filozófiai íróéra, valamint Jókai Annáéra, akinek az új köteteit is gondozzák.
Oláh János a Magyar Napló Kiadóról elmondta: a vállalkozás a modern népiség és az újrealizmus legfontosabb műhelye. A múltat felidézve megjegyezte, hogy csaknem tizenöt évig „iszonyatos ellenszélben" dolgoztak, az utóbbi öt évben viszont jelentős fejlődést értek el, évente mintegy ötven könyvet adnak ki a havi folyóirat, a Magyar Napló mellett, valamint elindították az Irodalmi Magazint is.