A Seuso-kincsek rejtélye nyomában
Hajdú Éva még 1995-ben a Magyar Nemzet kulturális újságírójaként kezdett el foglalkozni a Seuso-kincsekkel, majd később ezt miniszteri biztosként folytatta. Ahogy fogalmazott, története hamar beszippantotta. Az író szerint ugyanis, akik találkoztak a kincs históriájával, azok a rabjai lettek, legyen az angol rendőr, jogász vagy régész.
A tizennégy ismert ezüsttárgyból és az elrejtésére szolgáló rézüstből álló lelet egy késő római kori, IV. századi ezüstedény-együttes, amely étkezésre valamint kézmosásra alkalmas tárgyakat tartalmaz. A szokatlanul nagyméretű ezüstöket vélhetően nem használták, hanem díszedényként mutathatták be. Az egyik tálon lévő véset alapján a tárgyak tulajdonosa, Seuso volt, aki valószínűleg gazdag hadúrként élt a római kori Pannóniában, a Balaton környékén. Feltételezések szerint a kincseket egy barbár betöréskor rejthették el, majd az 1970-es években bukkantak rá a Balatonnál. Ezután pedig kalandos módon, előbb New Yorkba, majd Londonba került.
Pontos történetüket azonban máig rejtély övezi, mint például, hogy feltételezett megtalálójuk, Sümegh József 1980 decemberében gyilkosság áldozata lett, fejtette ki Hajdú Éva az A Seuso-kincs című kötetének bemutatóján a minap Budapesten, az Örkény Könyvesboltban.„A Seuso-kincseket kezdetben állami-rendőrségi titokként kezelték, és rengeteg tabut kreáltak köré. Számomra az volt a fontos, hogy kihúzzuk ezt az ügyet ebből a szürke zónából, hogy felkeltsük az emberek érdeklődését, és hogy mozgósítsuk a hivatalokat és a szakmát" – hangsúlyozta az írónő.
Hajdú Éva könyve a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg a Történelem nagy rejtélyei című sorozatban.
A római eredetű műkincs hét darabja egyébként tavasszal került vissza Magyarországra, melyet követően az Országházban állították ki, október 4-től pedig Székesfehérváron tekintheti meg a közönség.
Egypercesek
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból