Hogy lehet a dunántúli falu végéről Kalifornia metropoliszáig eljutni? Nos, a becs- és kalandvágyóknak rossz hírünk van: sok küzdelem és még több kitartás kell hozzá. Móró Piros Sorskönyv című regényében még az is hozzájön, hogy a főhősnő egy 70-es, 80-as években szocializálódó ember, akinek egész egyszerűen elege lesz a „rendszerből”.  S a lázadozások egy időben ugyan abbamaradtak, s ekkor a pénz, a karrier, a hatalom elfedte az ifjonti hév diktálta reformeri gondolatokat, aztán mégis a sarkára áll és… és disszidál. Az amerikai álmot megélő magyar lányból a tengerentúli helyen töltött két masszív évtized végül egy olyan gondolkodó nő válik, aki nemcsak szülőföldje után olthatatlan vággyal marad teli, de sok olyan tapasztalattal, életbölcsességgel, melyet csak a klasszikus kapitalizmus/demokrácia adhat az azt megélőnek. Igaz mese ez a szegényember legkisebb, talpraesett, s győzelemre született gyerekéről, aki felmenőinél mindig okosabb.