Az e-könyvek árnyoldala
A Guardian cikke szerint a dániai Stavanger egyetem kutatója, Anne Mangen egy olaszországi konferencián legújabb eredményeit ismertetve elmondta, hogy az e-könyvekre, illetve általában az elektronikus szövegekre kevésbé emlékszünk, mint a papíron olvasott szövegekre.
Anne Mangen 2006 óta foglalkozik a szenzomotoros működések és a kognitív, viselkedés kapcsolatával, ezen belül elsősorban azzal, hogy milyen hatással van a szövegértés az olvasáshoz kapcsolódó anyagi valósággal, azaz azzal, hogy a szöveg milyen felületen jelenik meg. Legújabb eredményei megerősítik korábbi kutatásait, amely szerint egyáltalán nem mindegy az, hogy egy szöveget elektronikus kijelzőn, vagy papíron olvasunk el.
Most ismertetett tanulmánya szerint az eltérés megdöbbentő. Mangen szerint a papírkönyveket olvasók nagyobb empátiát mutattak, és koherensebben állt össze a fejükben a cselekmény, mint azokéban, akik ugyanazt a szöveget képernyőn olvasták. Legújabb kutatásából az is kiderült, hogy az e-könyvek olvasói a történet felidézése tekintetében is rosszabbul teljesítettek, kevésbé voltak képesek arra, hogy helyes sorrendbe állítsák olvasmányélményük eseményeit.
Anne Mangen úgy véli, ennek oka az, hogy elektronikus felületeken olvasva nem ugyanazt a fizikai, motorikus élményt éljük át, mint a hagyományos könyvek böngészése közben. Nem tapasztaljuk például azt, ahogy a baloldalon csökken, jobboldalon pedig nő az oldalak száma, nem tapintjuk tehát ki a történetben való előrehaladást, s ezért hajlamosabbak vagyunk összekeverni az egyes események sorrendjét.
A dán kutatónő álláspontja szerint a digitalizált szövegek nem tudják minden tekintetben pótolni a hagyományos, nyomtatott könyveket, különösen nem azokon a területeken, amelyeken hosszabb, összefüggő, belsőleg logikus leírásokat kell megismernünk. A digitalizált szöveg olvasása ugyanis – a technikai jellemzők, illetve a technikát kísérő motorikus mozgások miatt –sokkal szaggatottabb és töredezettebb. Így a digitális eszközök használata negatívan befolyásolhatja az olvasás kognitív és érzelmi aspektusait, kevésbé értjük, kevésbé szeretjük az így olvasott szövegeket.
A kutatás eredményei szerint tehát korántsem mindegy, mit milyen felületen olvasunk, korántsem mindegy, milyen irányba mozdulnak a kiadók, és a legkevésbé sem mindegy, milyen felületen jutnak meghatározó olvasmányélményeikhez gyermekeink.
Úgy tűnik, az e-könyvek mégsem válthatják le a papírkönyveket.
Anne Mangen 2006 óta foglalkozik a szenzomotoros működések és a kognitív, viselkedés kapcsolatával, ezen belül elsősorban azzal, hogy milyen hatással van a szövegértés az olvasáshoz kapcsolódó anyagi valósággal, azaz azzal, hogy a szöveg milyen felületen jelenik meg. Legújabb eredményei megerősítik korábbi kutatásait, amely szerint egyáltalán nem mindegy az, hogy egy szöveget elektronikus kijelzőn, vagy papíron olvasunk el.
Most ismertetett tanulmánya szerint az eltérés megdöbbentő. Mangen szerint a papírkönyveket olvasók nagyobb empátiát mutattak, és koherensebben állt össze a fejükben a cselekmény, mint azokéban, akik ugyanazt a szöveget képernyőn olvasták. Legújabb kutatásából az is kiderült, hogy az e-könyvek olvasói a történet felidézése tekintetében is rosszabbul teljesítettek, kevésbé voltak képesek arra, hogy helyes sorrendbe állítsák olvasmányélményük eseményeit.
Anne Mangen úgy véli, ennek oka az, hogy elektronikus felületeken olvasva nem ugyanazt a fizikai, motorikus élményt éljük át, mint a hagyományos könyvek böngészése közben. Nem tapasztaljuk például azt, ahogy a baloldalon csökken, jobboldalon pedig nő az oldalak száma, nem tapintjuk tehát ki a történetben való előrehaladást, s ezért hajlamosabbak vagyunk összekeverni az egyes események sorrendjét.
A dán kutatónő álláspontja szerint a digitalizált szövegek nem tudják minden tekintetben pótolni a hagyományos, nyomtatott könyveket, különösen nem azokon a területeken, amelyeken hosszabb, összefüggő, belsőleg logikus leírásokat kell megismernünk. A digitalizált szöveg olvasása ugyanis – a technikai jellemzők, illetve a technikát kísérő motorikus mozgások miatt –sokkal szaggatottabb és töredezettebb. Így a digitális eszközök használata negatívan befolyásolhatja az olvasás kognitív és érzelmi aspektusait, kevésbé értjük, kevésbé szeretjük az így olvasott szövegeket.
A kutatás eredményei szerint tehát korántsem mindegy, mit milyen felületen olvasunk, korántsem mindegy, milyen irányba mozdulnak a kiadók, és a legkevésbé sem mindegy, milyen felületen jutnak meghatározó olvasmányélményeikhez gyermekeink.
Úgy tűnik, az e-könyvek mégsem válthatják le a papírkönyveket.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból