A „családi ezüst”. Így nevezte el a sajtó a nemrég Magyarországra visszakerült Seuso-kincseket. De vajon tudjuk-e pontosan, hogy milyen értéket képviselnek ezek az ókori ezüst dísztárgyak? Vagy, hogy mire képesek a nemzetközi színtereken „dolgozó” műkincsvadászok, hogy megkaparinthassák? Csupor Tibor író segít nekünk, s egy vérbő dokumentum-krimibe ágyazva az olvasókkal együtt leplezi le a világszerte ismert és rajongott Seuso-kincsek bűnügyi históriáját.
Igazi krimifaló nagyhatalom Magyarország, ahol Sir Arthur Conan Doyle-t, Agatha Christie-t, Raymound Chandler-t és Lőrincz L. Lászlót is nagy becsben tartják a műfaj rajongói, de persze lehetne sorolni a híresebbnél-kedvesebb szerzőket. A jó krimi-írók kultusza mellett az egyes tematikai besorolásoknak is megvan a maga tábora, így sokan kedvelik  az elzárt helyeken a gyilkossal magukra maradt néhányak önjelölt nyomozását, de szintén kedvelt a nagyvárosi, dörzsölt zsaru és a bűnüldözés magasiskoláját jelentő, akkurátus és szinte csak fejben dolgozó, amolyan pre-profilozó típusú detektív által fémjelzett történetek sora. És van még egy fajta – éppen egy ilyenre hívjuk fel most a figyelmet –, mégpedig, a javarészt valós eseményeken alapuló, részben az eredeti dokumentumokat, tényeket felhasználó krimik halmaza. A Seuso-kincs rejtélye egy a közelmúltban újra a lapok címoldalán szereplő felbecsülhetetlen értékű nemesfém műkincs csoport igaz története, némi fikcióval vegyítve.
A Seuso-kincs, vagy kincsek, egy igen csak fordulatos módon Magyarországról elszármazott dísztárgy együttes. A római kori készlet, tál, kancsó, stb., impozáns, gazdagon díszített, nagyméretű, ezüst műtárgyakból áll, és ugye világos, hogy nem az ezüst dob az értékén nagyot. A Csupor Tibor író által felvázolt történet főhőse, Ferencz Kálmán Tibor egy rutinos és ravasz újságíró ered a titokzatos kincsek nyomába, hogy aztán elvesszen a rejtélyektől és veszélyes alakoktól hemzsegő kalandsorozatban. A kincsek ugyan Magyarországról származtak és a történelem igazsága szerint a magyarokat illeti meg, ugyanakkor felbecsülhetetlen értéke miatt nemcsak a dúsgazdag és gátlástalan műkincsgyűjtőket, de a legkülönfélébb országok titkosszolgálatait és természetesen a magyar hatóságokat, illetve a honi újságírókat is rendkívül módon érdekli. Olyannyira, hogy akár életet is képesek kioltani illetve védeni érte. Vagy szerelmi kalamajkákba is bonyolódnak, csak, hogy közelebb kerülhessenek a mesés kincshez. De a „kriminális” história szereplőitől nem áll távol a diplomáciai fortélyok bevetése, vagy a legújabb technikai vívmányok garmadájának alkalmazása, a lá James Bond.
A rabul ejtően izgalmas történet még a szakmai vezetés figyelmét is felkeltette, Dr. Garamvölgyi László, az ismert bűnügyi szuperlatívusz, rendőrtábornok, író is elismerően csettintett a könyv olvasása után, mégpedig emígyen: „Rendkívül igényes munka, jól megírt dokumentarista bűnügyi történet. Ma már kuriózumnak számít az ilyesmi. Rendőrségi szakemberként és irodalmi szempontból is roppant érdekesnek tartom a gyilkossági szálat a Seuso-kinccsel kapcsolatban. Jó szívvel ajánlom ezt a regényt az Olvasó figyelmébe.”