Hitlert a fiataloknak!

Adolf Hitler korunk egyik legtöbbet foglalkoztatott politikusa. Ugye milyen döbbenetes? Pedig így van. Sorra történnek meg a hivatkozások, sorra készülnek az áldokumentum-, dokumentum- és mozifilmek róla, és persze a könyvkiadók sem állnak ölbe tett kézzel, ha a Führerről, akarom mondani az általa gerjesztett bevételről van szó. Az általam felfedezett legújabb ilyen kiadvány Thomas Sandkühler történészprofesszor munkája, aki Adolf H. címmel írta meg, szándéka szerint ezúttal fiataloknak szóló „Hitler-összegzését”.

kép forrása

A „Hitler-jelenség”
És bár 2015-ben adták ki az eredetit, Magyarországra idén érkezett meg Thomas Sandkühler Hitler-könyve, az Adolf H. – Egy diktátor életútja. Már nem is tudom hányadik ilyen témájú kötetről láthatunk híreket, olvashatunk ajánlókat, cikkeket, így aztán igazat kell adjak a kötet szerzőjének, aki többek között ezt írja: „Az 1933 és 1945 között ténykedő német diktátor a mai napig állandó szereplője a közéletnek és a médiának. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért van értelme egy fiatal olvasóknak szánt, modern életrajznak. Szükség is van rá, amit ugyanis napjainkban a televízió és az internet kínál, általában kevés segítséget nyújt a „Hitler-jelenség” megértéséhez.” 

kép forrása

A feledés homálya
Nemrég olvastam, ha jól emlékszem a neokohn.hu-n, hogy egy friss amerikai felmérés szerint a mai fiatalok jelentős hányada alig ismeri a második világháború főbb politikusszereplőit, a vészkorszakban elpusztult áldozatok számát, a világégés okozóinak vagy akár a leghíresebb koncentrációs táborok neveit. Az elemzés azzal zárul, hogy a feledés feléledt homálya miatt tehát még jobban kell ismeretterjeszteni a holokauszt történetét. Tegyük hozzá, a dologból az is következik, hogy az elmúlt évszázad történetét kell tehát alaposabban bemutatni. Sandkühler, a berlini Humboldt Egyetem történészprofesszoraként pedig azzal tesz hozzá az újgenerációs tudatlanság felszámolásához, hogy Adolf Hitlerről ír. 
És, ha már a holokauszt szóba jött, ide másolok egy felnőttek számára is elgondolkoztató mondatot a könyvből. „Összességében azt mondhatjuk, a legtöbb német ember sokat tudhatott volna a zsidók sorsáról – ha érdekelte volna a kérdés. Többségük azonban nem is akart többet tudni. Hiszen ha többet tudnak, kíméletlenül szembesülniük kellett volna a Führer szerepével és saját részvételükkel. A németek többsége közönyösen viselkedett, egy kisebbség pedig egyenesen hangosan üdvözölte a zsidók nyomtalan eltűnését. A legkevesebben azok volta, akik nyíltan bírálták a rendszert.”

kép forrása

Hitlerről és híveiről
A sok képpel felspékelt tanulmány nem életrajzi kötet, hanem csupán a diktátori korszakról, az 1933 és 1945 közötti éráról ad számot. 
Hitlerről és híveiről például ilyen tényeket tudhatunk meg: „az évek során tudatosan finomította technikáját. Beszédeit általában visszafogottan kezdte, aztán fokozatosan emelte a hangját, a végére szabályos tombolásba hajszolva önmagát és közönségét egyaránt. A szónok és a hallgatóság viszonya kölcsönös volt. Hitlernek szüksége volt az általa kiváltott izgalomra, hogy betöltse vele belső ürességét, hallgatóinak pedig őrá volt szükségük, hogy elragadtassa őket, s azt érezhessék, valaki megérti őket.”
A könyv hozadéka, hogy nyelvezete, szerkezete és felépítése alapján a mai generációk számára könnyen és maradandó tudást hagyva maga mögött fogyasztható. A tömör és lényegre törő tanulmánykötet tehát nem hagyományosan tudományos vaskossággal kíván hódítani, hanem a hitleri múlt jelenbe való hatásának megértése okán mutatja be a második világháború legtöbbet emlegetett vezetőjét.