Kuku és barátai – kutyák és emberek
Segítőkutyákkal az integrációért címmel rendetek egész napos konferenciát az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán, ahol a program keretében a Kuku és barátai – Ismerjük meg közösen a segítőkutyák világát! című mesekönyvet is bemutatták.
A gyerekek nyelvén
A könyv azért született meg, hogy a gyerekek nyelvén mutassa be a vakvezető, a hallás- és mozgássérült-segítő valamint a személyi segítő és terápiás kutyák világát, valamint a fogyatékossággal élő gazdák mindennapjait – árulta el Loványi Eszter gyógypedagógus-szociológus, a könyv szerzője.
A születése óta hallássérült író az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának munkatársa és szabadidejében önkéntesként dolgozik a NEO Magyar Segítőkutya Egyesületnél.
Mint elmondta, Kuku nevű hangjelző kutyája elsősorban akkor segíti mindennapjait, amikor nem visel hallókészüléket. „Ha valamilyen zaj hallatszik, telefon szól vagy valaki csenget, a kutyám először figyelmeztet, azután megmutatja pontosan, hogy mi történik, elvezet a zaj forrásához” – mesélte a szerző.
Természetesen kezelik a másságot
A negyvennégy oldalas, illusztrációkkal teli kötet a terápiás kutyák és gazdáik mindennapjait meséli el igaz történeteken keresztül. A szerző elmondta, hogy tapasztalatai szerint az óvodás és kisiskolás korosztály az, amelyik nagyon nyitott módon és természetesen kezeli a másságot, ezért kiemelten fontos, hogy minél korábban legyen lehetőségük tapasztalatokat szerezni erről a területről.
Perlusz Andrea, a kar stratégiai és szakmapolitikai ügyekért felelős dékánhelyettese felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a gyerekek minél korábban szerezzenek tapasztalatot a társadalom sokféleségéről. Mint mondta, ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a későbbiekben az egész társadalom empatikusabb legyen.
„A mese egy természetes eszköz arra, hogy a gyerekeknek ezeket a széleskörű tapasztalatokat biztosítani tudja és a NEO Egyesület érzékenyítő programjaival kiegészülve nagyon fontos eszköze annak, hogy a fogyatékossággal élők világát megismerhessék” – fogalmazott.
Az egyetemen fontosnak tartják, hogy támogassák a fogyatékossággal élők társadalomba való integrációját segítő ügyeket. Ennek a szemléletnek köszönhetően a karon több fogyatékossággal élő oktató is dolgozik, akik nemcsak a diákok érzékenyítésében vállalnak jelentős szerepet, hanem segítségükkel sok tapasztalati tudást is elsajátíthatnak a hallgatók.
Kutyák ember és ember között
Mányik Richárd, a NEO Magyar Segítőkutya Egyesület elnöke elmondta, hogy a szervezetet hallás-, mozgás-, és látássérült emberek hozták létre a segítő kutyák kiképzésére és hozzá kapcsolódó események szervezése. Az egyesület bemutatókat, érzékenyítő tréningeket szervez iskolákban, óvodákban és munkahelyeken, hogy segítse a fogyatékossággal élők társadalmi integrációját.
A csapatban huszonhét önkéntes dolgozik és fennállásuk óta harminckét kutyát képeztek ki különböző segítő feladatokra, jelenleg tizenhét kutya képzése van folyamatban.
„A kutyák egyfajta hidat tudnak képezni ember és ember között, mindegy, hogy az sérült vagy ép. A mai konferencia is ennek fontosságára kívánja felhívni a figyelmet” – emelte ki.
A gyerekek nyelvén
A könyv azért született meg, hogy a gyerekek nyelvén mutassa be a vakvezető, a hallás- és mozgássérült-segítő valamint a személyi segítő és terápiás kutyák világát, valamint a fogyatékossággal élő gazdák mindennapjait – árulta el Loványi Eszter gyógypedagógus-szociológus, a könyv szerzője.
A születése óta hallássérült író az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának munkatársa és szabadidejében önkéntesként dolgozik a NEO Magyar Segítőkutya Egyesületnél.
Mint elmondta, Kuku nevű hangjelző kutyája elsősorban akkor segíti mindennapjait, amikor nem visel hallókészüléket. „Ha valamilyen zaj hallatszik, telefon szól vagy valaki csenget, a kutyám először figyelmeztet, azután megmutatja pontosan, hogy mi történik, elvezet a zaj forrásához” – mesélte a szerző.
Természetesen kezelik a másságot
A negyvennégy oldalas, illusztrációkkal teli kötet a terápiás kutyák és gazdáik mindennapjait meséli el igaz történeteken keresztül. A szerző elmondta, hogy tapasztalatai szerint az óvodás és kisiskolás korosztály az, amelyik nagyon nyitott módon és természetesen kezeli a másságot, ezért kiemelten fontos, hogy minél korábban legyen lehetőségük tapasztalatokat szerezni erről a területről.
Perlusz Andrea, a kar stratégiai és szakmapolitikai ügyekért felelős dékánhelyettese felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a gyerekek minél korábban szerezzenek tapasztalatot a társadalom sokféleségéről. Mint mondta, ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a későbbiekben az egész társadalom empatikusabb legyen.
„A mese egy természetes eszköz arra, hogy a gyerekeknek ezeket a széleskörű tapasztalatokat biztosítani tudja és a NEO Egyesület érzékenyítő programjaival kiegészülve nagyon fontos eszköze annak, hogy a fogyatékossággal élők világát megismerhessék” – fogalmazott.
Az egyetemen fontosnak tartják, hogy támogassák a fogyatékossággal élők társadalomba való integrációját segítő ügyeket. Ennek a szemléletnek köszönhetően a karon több fogyatékossággal élő oktató is dolgozik, akik nemcsak a diákok érzékenyítésében vállalnak jelentős szerepet, hanem segítségükkel sok tapasztalati tudást is elsajátíthatnak a hallgatók.
Kutyák ember és ember között
Mányik Richárd, a NEO Magyar Segítőkutya Egyesület elnöke elmondta, hogy a szervezetet hallás-, mozgás-, és látássérült emberek hozták létre a segítő kutyák kiképzésére és hozzá kapcsolódó események szervezése. Az egyesület bemutatókat, érzékenyítő tréningeket szervez iskolákban, óvodákban és munkahelyeken, hogy segítse a fogyatékossággal élők társadalmi integrációját.
A csapatban huszonhét önkéntes dolgozik és fennállásuk óta harminckét kutyát képeztek ki különböző segítő feladatokra, jelenleg tizenhét kutya képzése van folyamatban.
„A kutyák egyfajta hidat tudnak képezni ember és ember között, mindegy, hogy az sérült vagy ép. A mai konferencia is ennek fontosságára kívánja felhívni a figyelmet” – emelte ki.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból