James Bond: Goldfinger – podcast kritika

MEGJELENT: 2020. december 15., kedd | SZERZŐ: Oxi

Október 31-én hunyt el Sean Connery, akinek közel ötvenéves filmes pályafutása számos világsikert hozott, de az, ami megalapozta ezt az nem volt más, mint James Bond figurájának megformálása. Connery 1962-ben, több mellékszerep eljátszása után húzta magára a keményöklű sármőr, 007-es ügynök szmokingját, melyet aztán hétszer viselt még. Eközben számos más filmben is szerepelt, illetve, miután szögre akasztotta Bond elegáns ruháját, több olyan produkcióban is alakított, melyek például már nem az akciófilm kategóriát jelentették. A James Bond: Goldfinger című 1964-es filmjének kritikájával Sean Connery zseniális művészete előtt tiszteleg a 2020 Filmodüsszeia.

Kép forrása

Spotify
LEJÁTSZÁS


Apple Podcasts 
LEJÁTSZÁS


Könyv-Kult Bibliopod
LEJÁTSZÁS


A podcast két állandó műsorvezetője, Géczy Dávid filmrendező és Pöltl Oxi Zoltán újságíró a következő kérdésekre keresi a választ a Goldfinger, illetve a James Bond-filmek kapcsán. Mennyiben voltak a Bond-filmek az aktuális nemzetközi politikai helyzethez igazítva? Miért kaphatta meg Sean Connery az első Bond-film főszerepét, hogy utána még további hat részen át ő legyen az etalon? Milyen tulajdonságokkal rendelkezik az Ian Flemming író által megálmodott ügynökfigura? James Bond valóban betegesen szexmániás? És belül tényleg lenézi a nőket? Milyen célja lehet a Bond-filmekben, így a Goldfingerben is szereplő bámulatosan szép hölgyek szerepeltetésének? Hogyan maradhattak a kultdarabbá váló, Connery-féle Bond-változatok még a 90-es években is az ideális szériák? Van-e bármilyen fennköltebb üzenete a Bond-filmeknek a látványos akciójeleneteken túl? Mai szemmel nézve mennyire cikisek az 1964-es Goldfinger azon jelenetei, ahol a korabeli filmes trükköket alkalmazták? Hogyan váltak az idő előre haladtával egyre hatásosabbá a James Bond-filmek a főszereplő, a főgonosz, a női szereplők és a különféle Bond-jellegzetességek felvonultatásával?
Megosztás

Egypercesek

Csúcsra jár a MEK

Csúcsra jár a MEK

Az előző évihez képest 30 százalékkal emelkedett a nemzeti könyvtár által üzemeltetett online felület olvasottsága

Cserepont szolgáltatást indított az FSZEK!

Még ha nem is vagyunk kint a vízből, de örömhír, hogy újra lehet könyveket kölcsönözni, hála a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár eszes megoldásának

Kürti László Balassi Bálint-emlékkardot kapott

Az irodalmi elismerés másik idei díjazottja Ross Gillett ausztrál költő, műfordító

A képíró, Szalay Lajos

„Ha két grafikus neve marad fenn a XX. századból az utókornak, az egyik én leszek, ha csak egy, akkor Szalay Lajos.”

Stephen King, a mecénás

Kifizeti a diákok által írt könyv mintegy kétmillió forintos kiadási költségét