Sapiens és deus – két rövid történet

MEGJELENT: 2019. március 1. | SZERZŐ: Gönczi László

A tudományos ismeretterjesztés nem a legkönnyebb műfaj, hiszen a szakismeretnek nemcsak hitelesnek és helytállónak kell lennie, hanem arra is figyelni kell, hogy közérthető és befogadható módon legyen feldolgozva. S ez a szerzők részéről speciális szakmai-irodalmi rálátást igényel. A fiatal izraeli művelődéstörténész, Yuval Noah Harari kétségkívül birtokában van ennek a tudásnak, hiszen nevét nem is egy, hanem két világszerte népszerű tudományos bestseller jegyzi. A Héber Egyetem oktatója arra vállalkozott, hogy az emberré válás, illetve az emberi civilizáció és kultúra történetét, jellemzőit tekintse át, de úgy, hogy az emberiség jövőjét, haladását is láthassuk.

Kép forrása

Sapiens, az emberiség rövid története
Szerzőnk az óriási tudásanyagot rendkívül olvasmányos stílusban osztja meg az érdeklődőkkel. 
Így nem tűnik olyan ijesztőnek a tárgykör szinte végtelen széles spektruma: az emberré válás, illetve az emberi civilizáció és kultúra történetének, jellemzőinek az áttekintésére. Persze Harari mindennek korántsem a teljességre törekvés igényével vág neki; inkább az az érzésünk olvasás közben, mintha egy rendkívül érdekes, szerteágazó, változatos témákat érintő beszélgetés részesei lehetnénk. Emellett természetesen jól követhető, egymásra épülő logikai szerkezete van a műnek: az első egység a megismerési képesség és a tudat fejlődési ívén halad végig, a második a mezőgazdaság kialakulásának fázisait, s ennek társadalomra, történelemre gyakorolt hatásait járja körül, a harmadik fejezetben az emberiséget egységes irányba terelő jelenségekről (pénz, hatalmi struktúrák, vallás stb.) ír, a negyedik – és egyben utolsó – rész témája pedig a tudományos forradalom. A fontos és érdekes információk valóságos özönét tartalmazó kötetet hivatkozások és jegyzetek zárják. 

Kép forrása

Múltból a jelenbe
Az előző kötet folytatásának is tekinthető a Homo Deus, hiszen, mint az alcím is jelzi, abban A holnap rövid története foglaltatik. Szerzőnk az első fejezetben rámutat, hogy az emberiséget az elmúlt évezredekben három nagy probléma foglalkoztatta: az éhezés, a járványok és a háborúk. A harmadik évezred hajnalára azonban – ha nem is teljesen, de alapvetően – sikerült megzabolázni ezeket a jelenségeket. A történelem során először halnak bele többen abba, hogy túl sokat esznek, mint abba, hogy túl keveset. Több ember halálát okozza az öregség, mint a fertőző betegségek. És világszerte több ember követ el öngyilkosságot, mint ahányat a katonák, terroristák és bűnözők ölnek meg. A mai is előforduló éhínségek okai elsősorban politikaiak, és így le is küzdhetők, napjaink járványai – az AIDS-et is beleértve – jóval kevésbé pusztítók, mint bármelyik korábbi epidémia (Ráadásul az orvostudomány egyre gyorsabban áll elő terápiákkal!), a világ vezető politikusai, vállalatvezetői vagy tábornokai pedig – Afrika és a Közel-Kelet kivételével – saját országukat érintően valószínűtlen forgatókönyvként gondolnak a háborúkra. De akkor vajon – múltbéli tetteink, illetve jelenlegi értékrendünk fényében – mik lesznek a jövőbeni céljaink?

Kép forrása

Homo deus, a holnap rövid története
A szerző a szerinte legvalószínűbb forgatókönyv mentén három fő célt emel ki. Megkísérelhetjük az élet meghosszabbítását, adott esetben a halhatatlanság elérését; a nyomor leküzdése után célul tűzhetjük ki, hogy az embereket ténylegesen boldoggá tegyük; és miután a túlélésért folytatott állati harc fölé emelkedtünk, belefoghatunk abba, hogy – mintegy új vallást létrehozva – istenné tegyük az embert, a Homo sapiensből Homo deust csináljunk. Ugyanakkor, miközben Harari felvázolja, hogy az emberiség miként is ad értelmet a világnak, hogyan játszódott le és folytatódik világszerte egy humanista forradalom, arra is rámutat, hogy mindeközben hogyan veszítheti el az irányítást is.
A valószínűsíthető folyamatok ugyanis azzal fenyegethetnek, hogy a kezdeti humanista célkitűzések szép lassan irrelevánssá válnak: az emberek elveszíthetik a hálózaton belüli funkcionális jelentőségüket, létrehozókból puszta robotokká válhatnak, majd adatokká redukálódhatnak, végül úgy oldódhatnak fel a végtelen adatfolyamban, mint sárrög a rohanó folyóban. 
Az elgondolkodtató kötetet jegyzetek zárják. 
Mindkét kötet széles körben ajánlható.
Megosztás