Fadrusz

MEGJELENT: 2019. március 7. | SZERZŐ: Vörös Viktória

Forgács Péter novellista, a felvidéki magyar irodalom alkotója budapesti és pozsonyi irodalmi műhelyek neveltjeként két kötettel rukkolt elő 2018 decemberében, a Fadrusz és a Szuperhold című műveivel. Ez alkalommal pozsonyi Fadrusz-kutató tinédzserek történetébe lapozunk bele. 

Kép forrása

Kincskeresők

A történet középpontjában két tizenéves pozsonyi srác áll. Takács Dani és a titokzatos Karim felcsap Fadrusz-kutatónak, és az internet segítségével létrehoznak egy „Fadrusz-dossziét”, melyben összegyűjtik a hírneves szobrász életének eseményeit és pozsonyi helyszíneit. Az 1858-1903 közötti város története összefonódik a mai Pozsony életével, illetve a fiatalok mindennapjaival. Dani életének egyik meghatározó élménye egy Erdélybe szervezett családi kirándulás volt: „Az alkonyat szürkére festette a teret, csak néhány lámpa világított, így a szobor még titokzatosabbnak és fenségesebbnek tűnt. Nem emlékszem, történt-e velem hasonló életemben: csak álltam ott megbabonázva, és bámultam a fölém tornyosuló óriási szobrot. Gyönyörű volt. Olyan, mintha a király élne. És a lova is.”

A fiút annyira lenyűgözi a Kolozsvár főterén álló Hunyadi Mátyás-lovasszobor, hogy barátjával kutatni kezdenek utána. „Expedíciójuk” során kiderítik, hogyan születtek meg Fadrusz János monumentális alkotásai, Szent György lovasszobra, a carrarai márványból faragott Mária Terézia-lovasszobor és az európai hírű Mátyás-szoborcsoport. Végül egy számítógépes vetítés során előadást tartanak belőle a Kincskeresők iskolai versenyen: bemutatják, hogyan lett a pozsonyi születésű Fadrusz Jánosból, zsellérszülők gyermekéből lakatosinas, képkeret-faragó, majd egy Batka János nevű („Pozsonyban mindenkit Jánosnak neveznek?”) műpártoló révén szobrásztanuló, később pedig Európa-szerte híres szobrász. „Csak akarni kell, és az ember elér oda, ahova álmaiban vágyott” - idézi Nagy Méda 1940-es írását a szerző.

Kép forrása

Interaktív könyv
A tizenéveseknek szóló Fadrusz című kötet Bolemant Éva szerkesztette a Pozsonyi mesék sorozat új részeként, Szabó Réka illusztrálta, felelős szerkesztője pedig Kulcsár Mónika volt. A kivitelezés – szerkesztés, grafikai munka, illusztrálás – tökéletes egységet alkot a szövegekkel, a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás színvonalas munkájának köszönhetően.
A kötet sajátossága, hogy a szerző és az illusztrátor együttműködéséből egy grafikákkal, fotókkal, térképekkel, GPS-koordinátákkal és szakirodalom-jegyzékkel ellátott színes munka született, ami még az 1897. május 15-i szoboravató menükártyáját is tartalmazza a belső borítón. 
Az interaktív könyv alapján fel lehet keresnie a kalandvágyó olvasónak Pozsony nevezetességeit, mivel az útvonalkereső játék, amit a kötet említ, a valóságban is létezik. A „Fadrusz-dosszié” azonosító jelszót a szaboreka@pozsonyikifli.sk e-mail címre elküldve megkapja az érdeklődő az első helyszín GPS-koordinátáit, illetve az expedíció során a város több pontján találhat elrejtett kérdéseket.

Kép forrása

Sakkozó és keresztrejtvény-szerkesztő

Forgács Péter, aki 1963-ban született Párkányban, fő foglalkozását tekintve matematika-fizika szakos tanár, emellett válogatott szintű levelezési sakkozó és keresztrejtvény-szerkesztő. Ő alapította a Felvidék első, és eddig egyetlen rejtvénymagazinját, a Géniuszt. Novellaíróként 2013-ban elvégezte a Magyar Író Akadémia szépíró mesterkurzusát. Mesterei Háy János és Turczi István – az utóbbi által vezetett Különjárat írócsoport tagja. Számos novellapályázaton díjazták műveit.


Megosztás