Lila Dóra és a Havas Füge

Évek óta láttam a boltokban a könyveit, de sohasem nyitottam ki őket, mert kérdés nélkül besoroltam a tonnányi paleo, diéta és bloggerkönyv közé. Nem ismertem Havas Dórát, csak annyit tudtam róla, hogy szerepelt a televízióban egy túlságosan valószínűtlenre világított konyhában és, hogy van egy blogja, a Lila füge, meg talán két három könyve, amelyek borítóján lila ruhában feszít. Ez a lila koncepció nálam már eleve rossz volt, tudniillik nem szeretem a lila színt, meg a haja is milyen. Anélkül, hogy bármit is tudtam volna róla vagy a munkásságáról, eldöntöttem, hogy az én pallérozott ízlésemnek nem felel meg egy ilyen frizurás, lilaruhás gasztroceleb. Aztán néhány nappal ezelőtt kiderült, hogy mekkorát tévedtem! Hát, hatalmasat! 

Kép forrása

Sütemény almával
Az egyik hiperszupermarket újságosstandján nézelődtem, mikor a kezembe akadt az Ünnep című kiadvány a Lila füge Produkciótól. Dórán ezúttal nem lila volt, hanem sötétzöld, kezében egy gyönyörű sütemény annál is pirosabb almával, hófehérkés egészen. Tehát szép volt a címlap, belelapoztam. Belül is szép volt, megvettem. Ez körülbelül másfél hete volt, azóta nem esett ki a kezemből. 
Most egyébként is magazindömping van, százszámra jelennek meg az amúgy is futó magazinok különkiadásai, melyek végeláthatatlan ötletcunamit zúdítanak az arra fogékony hölgyekre. Persze azért lehet tudni, hogy parasztvakítás az összes, és nem az ünnepről vagy az ünnep szentségéről szólnak, meg nem arról, hogy mivel tedd kevésbé stresszessé az ünnepi készülődést, és nem is arról, hogyan lassulj le ilyenkor és tölts meghitt, minőségi időt a szeretteiddel. Arról viszont szólnak, hogy vegyél magazint, és vegyél hozzávalót, meg vedd meg az újságban szponzorált tartalomként megjelenő összes terméket, lehetőleg ebben a sorrendben: Electrolux konyhagép, Happyday narancslé, Lurpak vaj. Innen is üzenem a felsorolt márkák képviselőinek, hogy megértettük: ha narancslé, akkor csakis a Hepidéj, ha vaj, akkor Lurpak, ha konyhagép, akkor Electrolux! Ismétlem még egyszer: Lurpak, Happyday, Electrolux. Álmomból is felébresztve. Persze jó dolog az, ha az embernek vannak szponzorai, remélem ezen cikk megjelenése után nekem is lesznek (Electrolux, Happyday, Lurpak), csak legyen egy határ. 

Kép forrása

Kétoldalas gesztenye
Na, de vissza a lényeghez! Az Ünnep egy kiadvány. Még nem könyv, de már nem is egy átlagos magazin. 
Elsőként az tűnt fel, hogy mennyire egységes. Ezt persze minden hasonszőrű magazinról el lehetne mondani, de sajnos nem lehet, hiszen ott a varázst folyton megtörik a fent említett reklámokkal. A Lila füge magazinban viszont majdnem, hogy nincs reklám: egy Ikea hirdetés van a borító belső oldalán, (de ez szerencsére egy hangulatos karácsonyi enteriőr, tehát nem üt el nagyon magától a tartalomtól), valamint egy Bosch robotgép kapott egy oldalt a magazin második felében. Szerintem ez még igazán megbocsájtható, tegye fel a kezét bátran, aki pusztán önerőből képes egy magazint létrehozni. Na ugye! 
Az egységes megjelenést a kiadvány letisztultsága még jobban kiemeli: van hely bőven, nincsenek az oldalak telezsúfolva információval és képekkel. Én személy szerint nagyon hálás vagyok a fehér felületekért, szerintem kell a szellősség ahhoz, hogy az olvasó lenyugodjon és kikapcsolódásnak élje meg azt az időt, amit olvasással tölt.  
A képek gyönyörűek, sötét, mély tónusokkal operálnak. Bár három különböző fotós is dolgozott a magazinon, mégis olyan, mintha egy ember munkája lenne. A képeket témában és kompozícióban is a nyugalom, a meghittség, és manapság egyre divatosabb „slow life” jellemzi. Van a magazinban egy kétoldalas felvétel egy gesztenyéről, nekem már csak ezért is megérte az 1490 forint. A képeket még megtámogatták egy jó minőségű papírválasztással és ízléses betűtípussal. A fotókon és a recepteken kívül itt-ott rusztikus és egyben minimál grafikákkal illusztrálják a szöveget. 

Kép forrása

Pizsiparti, hanuka, szilveszter
Szimpatikus húzás, hogy a tartalom nincs egyetlen ember arca mögé rejtve, itt külön fotót és pár soros bemutatást kapott mindenki, aki a magazinon dolgozott. Ugyan Havas Dóra van a címlapon, és az övé a Lila füge brand, de nincs az hazudva, hogy itt minden egyes betűt ő írta le, és az összes recept az ő tollából származik. 
Ami pedig a tartalmat illeti: van itt szó mindenről, ami karácsony és gasztronómia. Alapanyagok (gesztenye és szarvasgomba), köretek (nem tört krumpli, nem is rizs), halak, vadak, rengeteg sütemény, valamint pizsiparti, hanuka és szilveszter is. 
A személyes kedvencem a „Disznótor, azt’ alászolgája” című fejezet, melyben Balla és Nagy nagymama édestésztás receptjein keresztül mutatják be a „disznóvágás szelíd oldalát”. Egyszerre vagány, és nagyon szép minden: a témaválasztás, a nagyik, a kezük, a fotók, és a retro receptek is. A karácsony reggelén fogyasztandó stresszoldó koktélokról szóló cikk pedig egyenesen hiánypótló alkotás. 
Szóval mindenkinek ajánlom ezt a magazint, aki inkább minőségre és valódi értékekre vágyakozik napjaink fekete péntekes, csokimikulásos viharában. 

Kép forrása