Terrorizmus 2.0

A magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet történetéről, működéséről jelentetett meg közös kiadványt a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely és a Kossuth Kiadó. A kiadó vezetője szerint nagyon sajátos műről van szó, hiszen az új kötet valójában szakkönyv, ám egyúttal a kor egyik legnagyobb problémája iránt érdeklődő laikus olvasó számára is hasznos kiadvány.

A legrettegettebb terrorszervezet

A könyv előszavában dr. Simicskó István honvédelmi miniszter azt írta: az Iszlám Állam újdonság az eddig létezett terrorszervezetek hosszú sorában: államként lép fel, lokális terjeszkedést folytat, de a világ jelentős részét – jelenleg elsősorban Európát – tekintve átfogó ambíciói vannak. Földrészünk számára fenyegetést jelent, hiszen terrorsejtjei jelen vannak, és hatékonyan toboroznak új híveket a kontinensen. A tárcavezető megjegyzi azt is, hogy a magyar katonák is jelen vannak Irakban, és egészen pontosan Erbilben teljesítenek szolgálatot, ahol egyebek mellett a kurd harcosok kiképzésével is foglalkoznak.
Besenyő János, a kutatóműhely vezetője azt mondta, hogy Magyarországon eddig csak néhány könyv jelent meg a terrorszervezetről, és Az Iszlám Állam - Terrorizmus 2.0 Történet, ideológia, propaganda című kiadvány az első olyan, amelyet magyar szerzők írtak. Az ezredes hozzá tette: a kutatók több különböző megközelítésből vizsgálták és mutatták be a terrorszervezetet: áttekintik napjaink terrorizmusának kialakulását, részletesen bemutatják a ma legrettegettebb terrorszervezet, az Iszlám Állam létrejöttét, haderejének fejlődését, anyagi forrásait, stratégiáját és politikáját, valamint ideológiáját, illetve propagandáját is. Felvázolják továbbá az afganisztáni, az iraki és a szíriai helyzetet, a síita-szunnita ellentétek mozgatórugóit és a Nyugat politikai, illetve katonai tévedéseit.

Mit jelent az Iszlám Állam
Vogel Dávid főhadnagy a könyv általa írt részében azt a kommunikációs csatornarendszert igyekezett bemutatni, amelyet a terrorszervezet használ, és ezen keresztül miként működik toborzási, propagandarendszerük.
Dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök a kérdéssel kapcsolatban hangsúlyozta: hiánypótló mű született, mert bár sokat lehet hallani a sajtóban az Iszlám Államról, csak keveset tudni róla. Szerinte a döntéshozók – legyenek azok katonai, vagy politikai vezetők – nehezen tudják megtalálni azokat az eszközöket, amelyekkel hatékonyan lehetne fellépni a terrorszervezet, s főleg annak propagandája ellen. A vezérezredes rámutatott, hogy nehéz egy olyan szervezettel szemben fellépni, amely tagjai a halált dicsőségnek, sőt elismerésnek tekintik. „Most végre megjelent egy olyan mű, amely mindenki számára világosan megmutatja, hogy mit is jelent az Iszlám Állam.”

Merénylők nálunk is felbukkanhatnak
Dr. Besenyő János ezredes, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének vezetője, a szerzők egyike arra is rámutatott, hogy bár az Iszlám Állam visszaszorulóban van a szíriai és iraki területein, de működését mindinkább áthelyezi a világ más pontjaira. Ebben segítségére vannak például az afrikai terrorszervezetek és sajnos felütötte a fejét olyan országokban is, mint Líbia és Tunézia, illetve több európai állam.
Az ezredes ugyanakkor azt is kiemelte, hogy ugyan Magyarország számára a szervezet nem jelent közvetlen veszélyt, hiszen itt nincs jelentős számú iszlám közösség, mint például Franciaországban, vagy Belgiumban, de „magányos farkasok”, öngyilkos merénylők nálunk is felbukkanhatnak.
Az izgalmas kötetet dr. Besenyő János mellett dr. Vogel Dávid főhadnagy, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének munkatársa, dr. Prantner Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bölcsészettudományi Kar Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszékének tudományos segédmunkatársa, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének külső kutatója és dr. Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, az MTA és a SZTE együttműködésében létrehozott Vallási Kultúrakutató Csoport munkatársa jegyzi.

CÍMKÉK:

Hadtudomány