Százhúsz éve született A kis herceg írója

MEGJELENT: 2020. július 1., szerda | SZERZŐ: Magyar Miklós

Az 1900. június 29-én született Antoine de Saint-Exupéry regénye, A kis herceg, amely több mint ötven nyelven, kétmillió példányban jelent meg, és a világ minden táján felnőttek és gyermekek kedvenc olvasmánya. Valamennyi regénye repülési élményeiből született. 1944. július 31-én egy Lockheed P–38-as típusú repülőgép fedélzetén felderítésre indult a német csapatok helyzetének felderítése céljából, ám erről az útjáról sohasem tért vissza. halálának körülményeire a mai napig nem derült fény: német vadászgép lőtte le repülőjét? Véletlen baleset áldozata lett? Öngyilkosságot követett el? A választ talán sohasem tudjuk meg.

Kép forrása

A repülés és az írás szerelmese
Antoine Marie Jean-Baptiste Roger de Saint-Exupéry Lyonban született, arisztokrata család sarjaként. Miután a francia haditengerészet iskolájába nem jutott be, a párizsi École de Beaux-Arts iskolában építészetet tanult, ám diplomát nem szerzett. Ezután alkalmi munkákat vállalt, végül huszonegy évesen lépett katonai pályára. A légierőknél Casablancában, majd Párizsban állomásozott. 
Louise Léveque de Vilmorin vőlegénye volt, amikor légi balesetet szenvedett. Menyasszonya és annak családja miatt ekkor felhagyott a repüléssel, de amikor szakítottak a lánnyal, újra szenvedélyének szentelte magát.
Saint-Exupéry már ifjúkorában elkezdett verseket írni, pályafutását az 1926-ban megjelenő L’Aviateur (A pilóta) című novellával kezdte. Az 1929-ben megjelent Courrier Sud (Déli futárgép) az író afrikai élményeit örökíti meg, két évvel későbbi, Vol de nuit (Éjszakai repülés) című művével pedig már a szakma elismerését is kivívta. A Femina-díjjal jutalmazott regény Exupéry felderítéseiről szól, amelyeket a dél-amerikai légi útvonalakon végzett. 
Dél-amerikai és észak-afrikai repülési kalandjait örökítette meg az 1939-ben megjelent Terre des Hommes (Az ember földje) című regényében. Amikor 1939. szeptember 1-jén kitört a második világháború, Antoine de Saint-Exupéry először a francia légierőnél szolgált felderítőként a nácik ellen, majd Párizs eleste után Amerikába menekült és New Yorkban telepedett le. Itt született meg a Le Petit Prince (A kis herceg), majd 1943-ban franciául és angolul is itt jelent meg. 
Ez év júniusában egy eddig ismeretlen Exupéry-akvarellt bocsátottak árverésre. A képet az író 1942-és 1943 között festette New Yorkban: Exupéry „A felakasztott kis hercegben” saját magát ábrázolja. A háttérben egy Fox MGM nevű planéta, ami utalás egy hollywoodi filmforgalmazóra. A padon az a Sylvia Hamilton újságírónő ül egy producerrel, akibe Exupéry szerelmes volt. Egy másik, kevésbé romantikus, ám hivatalos verzió szerint az akvarell abból az alkalomból született meg, hogy az MGM kivonta a forgalomból az író Éjszakai repülés című könyve alapján 1933-ban készült filmet.

Kép forrása

Balesetek sorozata
Exupéry 1935-ben – főleg anyagi okokból – André Prévot navigátorral benevezett a Párizs-Saigon repülőversenyre. Az út során Egyiptomban balesetet szenvednek, amit óriási szerencsével élve megúsztak, azonban négy napon át vándorolnak a homokdűnék között, melynek során összesen egy termosznyi kávé, egy kevés csokoládé és keksz szolgálja túlélésüket. A végkimerültség határán hallucinálni kezdenek, mígnem egy beduin sietett a segítségükre. 
Három évvel később Guatemalában ismét lezuhant, ezúttal azonban olyan súlyos sérüléseket szenvedett, amelyek élete végéig akadályozzák a normális munkában. 
A szövetségesek hadba lépése után Exupéry visszatért Franciaországba, és korábban szerzett sérülései, illetve repülésre már nem igazán alkalmas kora ellenére pilótaként dolgozott. 
Emellett elkövette azt a „hibát”, hogy cikkeiben többször bírálta Charles de Gaulle-t diktatórikus vezetői magatartása miatt, amit a hiú tábornok nem tudott neki megbocsátani: Kollaboránsnak nevezte Exupéryt, aki az igazságtalan támadások miatt az alkoholhoz nyúlt és súlyos depresszióba zuhant.
Utolsó bevetésén 1944. július 31-én egy Lockheed P–38-as típusú repülőgép fedélzetén Exupéry felderítésre indult a korzikai Borgóról a dél-franciaországi Grenoble régióba, célja a Rhône völgyében állomásozó német csapatok helyzetének felmérése volt. Ám erről az útjáról sohasem tért vissza. A repülőgép roncsait csak évtizedekkel később találták meg: 1998 októberében Marseille közelében egy Jean-Claude Bianco nevű halász hálójába akadt a pilóta ezüst karkötője, ezt követően 2000. május 24-én a búvár Luc Vanrell Riou szigete közelében, kilencszáz méterrel a felszín alatt felkutatta a Lockhed P–38-as roncsait. A repülőgép felszínre hozott maradványain a kutatók nem találtak golyó ütötte lyukakat, ami megkérdőjelezte egy német vadászpilóta, Horst Rippert állításait, miszerint ő lőtte le Exupéry gépét.

Kép forrása

Exupéry hősi halált halt?
2008-ban St-Exupéry, L’Ultime secret (St-Exupéry, Az utolsó titok) címmel Párizsban megjelent egy nagy vitákat kiváltó könyv. Jacques Pradel újságíró és Luc Vanrel búvár arra vállalkoznak, hogy bizonyítsák: Saint-Exupéry hősi halált halt. Az első két fejezetben a szerzők ismertetik az író életrajzát, középszerű tanulmányait, hogy kétszer is megbukott a haditengerészeti iskola felvételijén. A legrészletesebben a világháború éveit tárgyalják. Baleseteit, sérüléseit, ragaszkodását a repüléshez akkor is, amikor sem kora, sem egészségi állapota miatt nem lett volna ajánlatos számára mesterségének folytatása. Nem marad ki az az epizód sem, amikor magától Eisenhowertől kapott engedélyt az újbóli felszálláshoz.  
A szerzőpáros eddigi elbeszélése tökéletesen megfelel a tényeknek. A dolog ott siklik a feltevések talajára, amikor a katasztrófa mindmáig nem tisztázott okairól fejtegetésbe kezdenek. Felmerült magyarázatok: ellenséges tűzbe keveredett Exupéry? Elvesztette az irányítást a gépe felett? Vagy esetleg öngyilkosságot követett el? Ezen hipotézisek közül a könyv írói az elsőnek adnak hitelt, és ezt a verziót próbálják igazolni. Előbb kizárják két német veterán pilóta vallomását, miszerint ők lőtték le Exupéry gépét, mivel az egyik egy téves bejegyzésre alapította állítását, a másik pedig egyszerűen kitalálta történetét. Ugyanakkor hitelt adnak egy Horst Rippert nevű német vadászpilótának, akinek elmondása szerint 1944. július 31-én vadászgépével lelőtt egy Lightnig P–38-as, alacsonyan, cikkcakkban repülő gépet. Egy olyan típust, amivel Exupéry utolsó küldetésére indult, és amivel a Földközi-tengerbe zuhant. Rippert nagyon szerette Exupéry írásait, ezért lelkiismeret-furdalást érzett azért, hogy ő okozhatta az író-pilóta halálát. 
A szerzők arról nem tesznek említést, hogy a kutatók Rippert vallomását is megkérdőjelezik. Egyesek azért, mert ellentmondásokat látnak történetében, mások arra hivatkoznak, hogy a felszínre hozott roncsokon nem találtak golyónyomokat.    
A könyv meggyőző lehet azok számára, akik hinni akarnak abban, hogy Saint-Exupéry hősi halált halt. Azoknak azonban, akik a puszta tények alapján kutatják az író halálának körülményeit, csalódást okoz, mivel bizonyítékok híján a szerzők kétes értékű vallomásokra és feltevésekre alapozzák állításaikat.

Kép forrása

Exupéry nem halt meg lezuhanása után?
2017-ben Saint-Exupéry, révélations sur sa disparition (Saint-Exupéry, eltűnésének körülményei) címmel az író családjához közel álló François d’Agay és Bruno Faurite, valamint két tapasztalt búvár, Lino von Gartzen és Luc Vanrell meglepő „tényfeltáró” könyvet publikáltak. Nem kevesebbre vállalkoztak, mint hogy aprólékos kutatómunkával kiderítsék, hogy minden addigi állítással szemben Saint-Exupéry nem légi balesetben halt meg. 
A szerzők, miután felidézik az író életének eseményeit, ismertetik az addig publikált feltételezéseket halálának körülményeiről. Ezután François d’Agay leírja a család reakcióit nagybátyja halálának hírére, egészen addig, míg megtalálták a pilóta ezüst karkötőjét a tengerben. Ezt a felfedezést követi Horst Rippert már ismert vallomása Exupéry gépének lelövéséről. A könyv szerint François d’Agay 2010 februárjában találkozott Horsttal, aki elmondta neki történetét. Ily módon a szerzők bizonyítva látják, hogy Exupéry nem véletlen baleset vagy öngyilkosság áldozata volt. Ezek után egy meglepő fordulattal azt fejtegetik, hogy Exupéry túlélte a szerencsétlenséget, és egy német börtönben halt meg sebesülései és a nácik bántalmazásai miatt.  

Kép forrása

Egy alantas támadás az író ellen
2004. augusztus 7-én Martin Buckley Mysterious wartime death of French novelist (Egy francia regényíró rejtélyes halála a háborúban) címmel a BBC Corsica hasábjain megjelentetett egy cikket, amelyben felidézi a francia kormány bejelentését Exupéry repülőgépének roncsainak megtalálásáról Marseille közelében. Az író-újságíró jelzi, hogy ezzel megoldottnak látszott a XX. század repüléstörténetének egyik legrejtélyesebb esete. Ő maga egy könyvéhez keresett adatokat Korzikában, és gépével elrepült a Földközi-tenger azon szakasza fölött, ahol Exupéry gépének roncsait megtalálták. Ő is elmeséli az ezüst karperec és a roncsok felszínre hozásának történetét, miután egy új verzióval állt elő. Szerinte a hatóságok azért nem akarták nyilvánosságra hozni a tényt, hogy Exupéry repülőjét eredeti céljától távol találták meg, mert kényelmetlen volt bevallani, hogy a híres írót nem a németek lőtték le, hanem öngyilkos lett. Ezt az elméletét kívánja alátámasztani azzal, hogy Exupéry az őt ért támadások miatt depressziós lett és az alkoholhoz menekült. Ezzel a cikkel nem az a baj, hogy – akárcsak a többi feltevés – erősen megkérdőjelezhető elképzelés az író haláláról, hanem mert olyan konklúziót von le, ami Exupéry emberi nagysága mellett írói hírnevét is megtépázza: „St-Ex a franciák számára egyfajta emberfeletti-pilótaként, hazafiként és egyben irodalmi zseniként lett eladva. A valóság ettől meglehetősen különbözőnek tűnik” – írja.
Saint-Exupéry halálának körülményei vitathatók, az azonban nem, hogy A kis herceg írója világhírű és máig népszerű műveket hagyott hátra az utókornak.
Megosztás