Az elveszett könyvek jegyzéke

Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy szerintem mi a modern világ legnagyobb találmánya, akkor kétségkívül az internet lenne rá a válaszom. Az internet érdemeit nem is nagyon kell taglalnom, bár kiemelném a számomra legjelentősebb vívmányát: tulajdonképp az emberiség történelmének minden tudásához (és hülyeségéhez) hozzáférhetünk. Az internet előtt ilyen tudástárként csak a könyvtárak szolgáltak, de még a történelem legnagyobbjai sem közelíthették meg az internet által nyújtott információbőséget. A könyvtárak továbbá szét vannak szórva a világban, így egy teljes emberi élet is kevés lett volna végigjárni mindet és mindent elolvasni. Hernando Colónnak, Kolumbusz Kristóf fiának azonban remek ötlete támadt: ha az emberiség tudását nem is lehet egy helyre összeszedni, a tudást tartalmazó könyveket fel lehetne írni egyetlen nagy jegyzékbe, hogy ha valaki kutatni akar egy témában, csak felcsapja a jegyzéket és egyből tudja, hogy hol keresse, amit akar. Így születhetett meg a Libro de los Épitomés

Kép forrása

Mindent megvásárolt
Míg Kolumbusz Kristóf az ismeretlen tengerek felfedezésén fáradozott, (törvénytelen) fia Hernando Colón egy nem kevésbé nemes feladattal foglalkozott: az emberiség minden addigi tudását próbálta összegezni. Elhatározta, hogy össze fogja gyűjteni a világ összes könyvét, a világ összes nyelvén, minden létező témában. Colónt ráadásul nem pusztán a nagy klasszikusok érdekelték, hanem – napjaink kutatóinak nagy szerencséjére – tulajdonképp mindent megvásárolt és összegyűjtött, amit csak papírra nyomtak: politikai pamfleteket, mindenféle útmutatókat, szórólapokat és kocsmai posztereket is.
Colón nekilátott tehát ambiciózus terve megvalósításához és habár lehetetlen munkára vállalkozott, így is lett némi eredménye a gyűjtögetésnek: könyvtárába tizenöt-húszezer könyvet és iratot gyűjtött össze, majd tudósok egy válogatott csoportjával nekilátott ezeket egy jegyzékbe összefoglalni, mindegyik könyvről egy rövid összegzést írva. Így született meg a tizenhat kötetes Libro de los Épitomés.

Kép forrása

Tizenhat kötetből tizennégy
Nehéz elképzelni, hogy ebben a tizenhat kötetben valóban benne lett volna a világ összes fellelhető könyvéről pár sor, de ennek ellenére is igazi aranybánya ez a sorozat a történészek és irodalom-történészek számára. Hernando Colón 1539-es halála után a gyűjteménye, köztük a Libro de los épitomesszal a sevillai katedrálisba kerültek, ahol a hanyag bánásmód és az olykori árvizek meglehetősen megtépázták azt. Az évszázadok alatt az egykor tizenöt-húszezres gyűjtemény körülbelül négyezer példányra redukálódott, szerencsére viszont az index nagyobb része megmenekült. A tizenhat kötetből tizennégy túlélte a történelem viharait és jelenleg a sevillai Kolombina Könyvárban vigyáznak rájuk. 

Kép forrása

Könyvek, amik ma már nem is léteznek
A két elveszett kötetből egy most előkerült. A könyv az elmúlt évszázadokat Dániában, A Koppenhágai Egyetemen Arnamagnæan Intézményének könyvtárában töltötte. Guy Lazure, a kanadai Windsor Egyetem professzora éppen az egykori izlandi tudós Árni Magnussen gyűjteményét tanulmányozta, amikor szembe ötlött neki a vaskos, kétezer oldalas kötet. Az Arnamagnæan-gyűjtemény elsősorban az izlandi és a skandináv nyelvemlékeknek az otthona, mindössze huszonkét spanyolul írott példánnyal, így nem csoda, hogy sokan átsiklottak a rendkívül értékes, egyedi kötet felett. A vizsgálatok ugyanis megerősítették, hogy Guy Lazure valóban a Libro de los Épitomes egy hiányzó példányát találta meg. 
Edward Wilson-Lee, a Cambridge Egyetem munkatársával (akinek Colónról írt életrajzi könyve nemrég jelent meg – sajnos nem magyarul – A zátonyra futott katalógus címmel) a Guardian magazin készített interjút, ahol a következőket mondta: „Ez egy elképesztően fontos felfedezés és nem csupán azért, mert újabb betekintést nyerhetünk abba, hogy hogyan is olvastak az emberek ötszáz éve, hanem azért is mert olyan könyvek összegzései vannak benne, amik ma már nem is léteznek, amik ezeken az összefoglalókon kívül más formában már sosem lesznek olvashatóak.”
Wilson-Lee egy kutatótársával egy az Arnamagnæan Intézmény együttműködésével éppen az újonnan felfedezett kötet digitalizálásán dolgoznak, de tervben van Colón teljes könyvtárának feldolgozása is.