Százötven éve született Bambi „atyja”

MEGJELENT: 2019. szeptember 19., csütörtök | SZERZŐ: Gábor Bálint

Százötven éve, 1869. szeptember 6-án született Pesten Saltzmann Zsigmond, azaz Siegmund Salzmann, vagyis Felix Salten osztrák író, akinek nevét Bambi című regénye tette közismertté. 

Kép forrása

Irodától kabaréig
Salzmann Zsigmond egy pesti zsidó családban látta meg a napvilágot, háromhetes volt, amikor szülei Bécsbe költöztek vele. Gyermekkora szegénységben telt, és amikor apja csődbe jutott, kénytelen volt iskolai tanulmányainak is hátat fordítani, s egy biztosítónál kapott állást. A munkától „ellopott” időben kezdett írogatni, eleinte verseket és könyvismertetéseket. Alkotásait különböző álneveken publikálta, ezek egyikén ismerte meg később a világ. Közben csatlakozott a Fiatal Bécs társasághoz, amelynek többek között tagja volt Hugo von Hofmannsthal, Arthur Schnitzler, majd Stefan Zweig is. 1900-ban jelentette meg első, rövid történetekből álló gyűjteményét, majd 1901-ben megalapította Bécs első irodalmi kabaréját, a rövid ideig működött Jung-Wiener Theater zum lieben Augustint.
Nevét az 1902-ben Émile Zoláról írott nekrológja tette szélesebb körben ismertté, és így otthagyhatta hivatalnoki állását. Később egy másik nekrológja is hírnévre tett szert: 1910-ben Karl Lueger bécsi polgármester halála után antiszemita demagógnak nevezte a rendkívül népszerű kereszténydemokrata politikust. Hamarosan szinte az összes jelentős bécsi lapban publikált, elsősorban színikritikákat és tárcákat.

Kép forrása

Egy életrajz az erdőből
1910-től kezdett regény- és drámaírással foglalkozni, de művei sokáig nem keltettek különösebb visszhangot. Híressé az 1923-ban megjelent Bambival lett, amelyhez az ötletet egy, az Alpokban tett kirándulás adta, így született meg a Bambi, egy életrajz az erdőből című műve. 
A történet egy őz életét ábrázolja születésétől felnőtté válásáig (a Bambi név az olasz bambino – kisbaba kifejezésből származik), pontosan mutatva be a természet vadságát és veszélyeit, különösen a vadászó ember kegyetlenségét. Miközben – érdemes megjegyezni – Salten maga is szenvedélyes vadász volt. 
A Bambit sokféleképpen olvasták már, tartották egyszerű gyermekkönyvnek és gondolták politikai parabolának. Az 1928-ban elkészült angol fordítást Thomas Mann ajánlotta a rajzfilmgyáros Walt Disney figyelmébe, aki öt évig faragta saját képmására a regényt, a rajzfilm bemutatójára 1942-ben került sor.
A könnyfacsaró történet egyedül az írónak nem hozott szerencsét: 1933-ban eladta a jogokat, a rajzfilm óriási sikeréből így egy árva cent haszna sem származott. Később még több állattörténetet is írt, ezek közül legismertebb Perri című regénye, amely egy mókus életéről szól.

Kép forrása

Tiltólistán
A maga korában még egy könyve vált híressé/hírhedtté: az 1906-ban álnéven, magánkiadásban kiadott Josefine Mutzenbacher, amely magyarul Egy kis bécsi kurva emlékezései címmel jelent meg Tandori Dezső fordításában. Az azonnal betiltott, de persze számtalan kiadásban megjelent könyv ma is vita tárgya, nehezen eldönthető, hogy az erotikus vagy a pornográf irodalom részének tekintendő-e.
Saltent 1925-ben az osztrák PEN klub elnökévé választották, a tisztséget 1934-ig viselte. A nácizmus térhódítása nyomán Ausztriában is veszélyessé vált az élet a zsidó író számára, akinek könyvei a Harmadik Birodalomban 1936-ban tiltólistára kerültek. Két évvel később családjával az Anschluss elől Svájcba menekült, ahol 1939-ben megjelentette a Bambi folytatását Bambi gyermekei címmel.
Felix Salten 1945. október 8-án halt meg Zürichben. Az egykor oly népszerű író haláláról Németországban csak négy évvel később, születésének nyolcvanadik évfordulóján emlékeztek meg.
Megosztás

Egypercesek

Margó-díj a Vak majomért

Margó-díj a Vak majomért

Fehér Boldizsár vehette át a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat

Cash or Die, avagy mesés pénzek kultúrája

Közgazdászoknak, kótyavetyélő milliárdosoknak, koldusbotra jutott tőzsdecápáknak kiemelten ajánlom

42. Képregénybörze, meg minden

A vasárnapi képregényfesztivál kihagyhatatlan program

Határtalanul Marosvásárhelyen

Negyvenegy kiadó összesen tizenöt-húszezer könyvcímmel várja az olvasóközönséget

Két író Közép-Európából

Két irodalmi Nobel-díjas nevét jelentette be a Svéd Akadémia csütörtök délután Stockholmban