Irodalmi enteriőrök

MEGJELENT: 2016. szeptember 30., péntek | SZERZŐ: Gábor Bálint

Nem tudom, önök, hogy vannak vele, de jómagam imádom a nagy történelmi, irodalmi személyek otthonait, szobáit meglátogatni. Van abban valami jó érzés: ott lenni azokon a helyeken ahol a legnagyobb művek, történelmünket alapjában meghatározó döntések születtek. A régi otthonok, enteriőrök segítségével betekintést nyerhetünk a leghíresebb emberek életébe. Sokkal közelebb érezhetjük magunkat az adott személyhez – főleg egy íróhoz, akinek a műveit olvassuk –, ha a szobájában állunk. Sajnos viszont nem valószínű, hogy körbe tudjuk utazni a Földet és minden fontosabb személy házába benézhetnénk, ezért most összegyűjtöttünk néhány képet pát híresség dolgozószobájáról, és pár kevésbe híres ember szemkápráztató magánkönyvtáról.

Rudyard Kipling dolgozószobája

Amikor a neves, angol író betoppant ebbe a 17. századi házba, saját leírása szerint egyből beleszeretett a helybe. Rudyard ebben a szobában írta meg többek közt a Dzsungel könyvét és a Ha című verset.

William F. Buckley rendetlen szobája
William ebben a megannyi könyvvel és festménnyel telezsúfolt, garázsból dolgozószobává alakított szobában töltötte élete nagy részét. Ebben a rumliban írta legjobb regényeit és novelláit. A szoba egészen élete végéig elkísérte, ugyanis 2008-ban holtan találták itt.

William Randolph Hearst magánkönyvtára
A hely talán kicsit kilóg a sorból ugyanis nem egy neves író vagy költő, de még csak nem is egy történelmi személy szobájáról van szó. Gondolom nem sokan hallották ezelőtt a William Randolph Hearst nevet, ami nem is meglepő. A férfi egy igen-igen gazdag amerikai üzletember, médiacézár volt a 20. század első felében. A listára igazából csak a hihetetlen magánkönyvtára miatt került föl. William nagy műgyűjtő volt és a kastélyában, két külön könyvtárában összesen több mint hatezer könyvet szedett össze, köztük nagyon értékes antik kéziratokat is.

Roald Dahl kunyhója
A norvég származású, de walesi születésű Roald Dahl 1965-ben költözött ki Buckingamshirebe. A novelláiról, regényeiről és forgatókönyveiről elhíresült író itt saját kunyhót épített magának, ahova senki más nem léphetett be rajta kívül. Dahl egy teljesen más világnak írja le a helyet. A kunyhóban tökéletesen el tudott feledkezni a külvilágról és észre sem vette, ha már egy fél napja bent gubbasztott.

Sir Arthur Conan Doyle és Sherlock Holmes szobája
A listára Doyle nem igazán a saját szobája miatt került föl (bár a mellékelt fotón láthatjuk, hogy az se mutat rosszul), hanem az ő általa alkotott Sherlock Holmes irodája miatt. Meglepő lehet egy fiktív karakter szereplése a listán, azonban a könyvekben leírt dolgozószobát a való életben is rekonstruálták és például a Baker Streeti Sherlock múzeumban meg is lehet nézni. (címlapunkon)

Jack London alkotó-szobája
Jack London ebben a nyugodt, fényárban úszó szobában alkotta legnagyobb műveit. A helyiséget az író saját kezűleg építette, miután az előző 1913-ban leégett.

George Washington dolgozószobája
Az Amerikai Egyesült Államok első elnökének a szobáját még a függetlenségi háború alatt építették. Az elnök itt fogadta barátait, tárgyalófeleit. Amikor ideje engedte Washington örömest töltötte itt a szabadidejét is, olvasva egyet az irodában található, a több mint nyolcszáz könyv közül.

Winston Chruchill irodája
Sokan hajlamosak elfeledni, hogy az angol államférfi elsőszámú jövedelemforrása, hivatali idején kívül, az írásból fakadt. Körülbelül ötven könyvet és még ennél is sokkal több cikket írt ebben a szobában, amikért 1953-ban irodalmi Nobel-díjat is kapott.

Norman Mailer apartmanja
Az amerikai író lakásának nem volt külön könyvtár része, hiszen az egész ház tulajdonképpen maga egy könyvtár volt. Majdnem minden falát könyvespolc takarta.

Theodor Roosevelt könyvtár- fegyverszobája
Az USA huszonegyedik elnökének a dolgozószobája minden férfi álma. A számos könyv mellett Roosevelt vadászereklyéi, sőt még a fegyverei is helyt kaptak a szobában.

Jay Walker könyvtára

És végül, mind közül a személyes kedvencem: Jay Walker magánkönyvtára. Ez a legmodernebb hely az eddig felsoroltak közül. A háromezer hatszáz négyzetméteres, három emeletes építmény egyediségét az adja, hogy nagyszerűen ötvözi a régies stílusú könyvtárakat a modern technológiával. A szinteket összekötő lépcsők, hidak üvegelemeinek köszönhetően átláthatunk a szintek között, akármelyiken álljunk is. Akinek annyira tetszik ez a tér, mint nekem, azok itt és itt olvasgathatnak, bámészkodhatnak kedvükre.

 

forrás: artofmanliness.com

f

Megosztás

Egypercesek

Csúcsra jár a MEK

Csúcsra jár a MEK

Az előző évihez képest 30 százalékkal emelkedett a nemzeti könyvtár által üzemeltetett online felület olvasottsága

Cserepont szolgáltatást indított az FSZEK!

Még ha nem is vagyunk kint a vízből, de örömhír, hogy újra lehet könyveket kölcsönözni, hála a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár eszes megoldásának

Kürti László Balassi Bálint-emlékkardot kapott

Az irodalmi elismerés másik idei díjazottja Ross Gillett ausztrál költő, műfordító

A képíró, Szalay Lajos

„Ha két grafikus neve marad fenn a XX. századból az utókornak, az egyik én leszek, ha csak egy, akkor Szalay Lajos.”

Stephen King, a mecénás

Kifizeti a diákok által írt könyv mintegy kétmillió forintos kiadási költségét