Tojást lehet főzni a perui folyóban

MEGJELENT: 2016. február 25. | SZERZŐ: Thurzó Gábor András

Amazónia perui vidékén valóban létezik a forrásban lévő folyó, amelynek vize „olyan forró, hogy akár ölni is képes”.  A legendának egy perui tudós járt utána, a felfedezésről szóló könyve The Boiling River (A forrásban lévő folyó) címmel jelent meg.

Nem létezhet forrásban lévő folyó

Andrés Ruzo elmondta, mindig azt hitte, hogy a forrásban lévő amazóniai folyó csak egy mese, amelyről ő gyerekként hallott Limában. „Nagyapám mesélte a spanyol hódításról. Atahualpát, az inka uralkodót elfogták és megölték. Francisco Pizzaro és konkvisztádorai meggazdagodtak, és miután a hódításaikról szóló történetek eljutottak Spanyolországba, még többen keltek útra, aranyra és dicsőségre éhezve. Érkezésük után azt kérdezték az inkáktól, hol van még olyan civilizáció, amelyet leigázhatnak, hol van még arany. Az inkák pedig bosszúból azt mondták nekik, menjenek Amazóniába, ott van a világ összes aranya. Van egy város, Paititi – spanyolul El Dorado –, ahol minden aranyból van.
A spanyolok neki is vágtak a vadonnak.
Azon kevesek, akik visszatértek közülük, nagyhatalmú sámánokról, mérgezett nyílvesszőt használó harcosokról, égig érő fákról, madarakat evő pókokról és olyan kígyókról meséltek, amelyek lenyelnek egy egész embert. És egy folyóról, amelynek forr a vize”.

Andrés Ruzónak eszébe jutott a történet, amikor doktori disszertációját írta Peru geotermikusenergia-lehetőségeiről, és felvetődött benne a kérdés, mi van, ha a folyó valóban létezik. „Megkérdeztem kutatókat az egyetemen, a kormányt, olaj- és gázkitermelő cégeket, bányatársaságokat, és a válasz egyöntetű nem volt” – elevenítette fel. „Forrásban lévő folyók valóban léteznek, de általában vulkánok közelében, kell ugyanis egy hőforrás, amely előidézi a geotermikus jelenséget. Amazóniában azonban nincsenek vulkánok, mint ahogy Peru nagy részén sincsenek. Következésképpen nem létezhet forrásban lévő folyó sem” – hangoztatta az ellenérvet.

A sámán áldásával
Amikor egy családi vacsorán beszélt erről, kiderült azonban, hogy mindezek ellenére a folyó létezik, nagynénje fürdött is benne…
„Létezik. Heves esőzés után lehet csak úszni benne, és egy sámán őrzi. A nagynénéd barátságban van a feleségével” – idézte nagybátyját a tudós.
Andrés Ruzo fel is kerekedett a nagynénje vezetésével a folyóhoz, amelytől – mint kiderült – a legközelebbi vulkán is hétszáz kilométerre fekszik. „Azonnal elővettem a hőmérőmet, a folyó átlag hőmérséklete 86 Celsius-fok volt. Nem pont száz, de azért elég meleg. És nagyon tiszta, ami a geotermikus rendszerek esetében nem túl gyakori. A víz íze is jó” – mondta.
Ahhoz, hogy tanulmányozhassa a folyót, szüksége volt a sámán áldására. Meg is kapta, egy feltétellel: vehet mintákat a vízből, el is viheti a világ bármelyik laboratóriumába vizsgálatra, de utána vissza kell öntenie őket a folyóba.
„A helyiek mindig is ismerték ezt a helyet, része az életüknek. Innen vesznek vizet a főzéshez, a takarításhoz, ezzel veszik be orvosságaikat" – mondta. A folyó több mint hat kilométer hosszú, jó széles – kétsávos útnak megfelelő – szakaszán tűzforró a víz, a meder mélysége hat méter – részletezte.
Az viszont rejtélyt jelentett, hogy miért forró a víz. A helyiek Shanay-timpishkának hívják a folyót, ami azt jelenti: a Nap által felmelegített. Andrés Ruzo szerint ez arra utal, hogy már az indiánokat is érdekelte, hogy mitől meleg a víz. Mivel vulkánok nincsenek a közelben, a magyarázat az lehet, hogy a folyó hidrotermikus rendszer eredménye.

A legendák életre kelnek
Andrés Ruzo több év kutatás és más szakemberek bevonása után úgy véli, hogy a víz az Andok gleccsereiből származhat, majd lejut a föld mélyére, ahonnan a geotermikus tevékenységnek köszönhetően forrón tör a felszínre. Mindehhez egyedülálló földrajzi fekvésre van szükség.
Andrés Ruzo szerint a tudósok nem ismernek ennél nagyobb nem vulkanikus geotermikus rendszert. A National Geographic támogatásával végzett kutatásai során munkatársaival vizsgálták a folyóban és a környékén honos élőlényeket, és új fajokat is találtak.
Az MTI jelentése szerint a folyó vízének hőmérséklete egyébiránt igen érdekes képet mutat: eleinte hideg, aztán meleg, utána újra hideg, majd meleg, ismét csökken, majd újra emelkedik, végül pedig újra csökkenni kezd, és beleömlik egy másik folyóba.
„A sámán és az ott élők számára ez szent hely. Számomra tudósként egyedülálló geotermikus jelenség. Az illegális fakitermelőknek és az állattenyésztőknek viszont csak egy újabb vidék, amelyet kizsákmányolhatnak. A perui kormánynak pedig olyan terület, amely nem áll védelem alatt, fejlesztésre kész” – mondta Andrés Ruzo, hozzátéve, az a célja, hogy még jobban feltérképezhessék a helyet. „Olyan világban élünk, amelyben a sámánok még mindig énekelnek az erdő szellemeinek, amelyben forr a folyók vize és a legendák életre kelnek”.



Címkefelhő
Megosztás

Egypercesek

Radikális akció

Radikális akció

Egy cseh diák, aki a Vencel szobornál gyújtotta fel önmagát

Folytatódik a tetovált lány története

A világpremierrel egy időben jelenik meg a következő Millennium-kötet magyar kiadása

Tokaji falatok

A receptgyűjtéshez a levéltári és történeti kutatások mellett a lakosság segítségére is számítanak

Nomen est omen

Leonardo DiCaprio lesz Leonardo da Vinci

Nyomozva ismeret-terjeszteni

Legendás macsek a magyar főváros rejtelmes bugyraiban

Feliratkozás a hírlevélre

Email