Mindig lenyűgözve csodálkozom rá az exlibrisekre. A könyvekbe ragasztott kisgrafika több, mint egy egyszerű könyvjegy, több, mint egy könyvtári pecsét. Képi tartalma, grafikai megformálása nem pusztán egy jel, hanem a könyv és a könyvtulajdonos közötti viszony, valamiféle személyes elkötelezettséget, az olvasással, vagy tágabban tekintve a kultúrával kapcsolatos egyéni krédót jeleníti meg.

Modern magyar exlibrisek
Ahány igényes családi könyvtár akad a világban, annyi féle exlibrist rajzoltak, rajzolnak ügyes kezek. Számba venni valamennyit, szinte lehetetlen. De részleteiben talán érdemes feldolgozni egyik másik területét ennek a hatalmas kultúrhistóriai anyagnak.
Ezért is öröm, hogy az Országos Széchényi Könyvtár és a Kossuth Kiadó közös kiadásában megjelent az Ex libris és képkultúra - Modern magyar exlibrisek című képes album, amely több mint ezer exlibrist mutat be az olvasóknak. A rendkívül színvonalas, tudós alapossággal megírt, tartalmas bevezetővel, képjegyzékkel, névmutatóval ellátott kiadvány célja a kortárs hazai könyvjegyek széleskörű bemutatása.
Szerzője, összeállítója Vasné dr. Tóth Kornélia, az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtára tudományos munkatársa, aki a könyvtárban fellelhető több tízezres exlibris-anyagot kutatva alkotta meg a képes kultúrtörténeti olvasókönyvet.

Istentől a bélyeggyűjtésig
A kötetből kiderül, hogy a könyvjegy – bár eredetileg a könyv tulajdonosát megjelölő kisgrafika volt – mára inkább önálló gyűjtés tárgyává vált, a műgyűjtés kedvelt válfaja lett. A modern, huszadik, huszonegyedik századi exlibrisekről azonban mindezidáig nem jelent meg átfogóbb képes bemutatás, ezért a könyv a kisgrafikákból nyújtott színes válogatással méltán tekinthető hiánypótló kötetnek.
Vasné dr. Tóth Kornélia munkája átfogó körképet ad a korszak gyűjtőiről és grafikusairól, tematikusan rendszerezve, tizennégy fejezetre tagolva mutatja be a könyvjegyeket, az exlibrisek ikonográfiáján át követve nyomon történelmünk, irodalmunk, képzőművészeti, zenei életünk nagyjait és főbb eseményeit, hazánk kulturális örökségi helyszíneit, nemzeti emlékhelyeit.
A kronologikusan felépített fejezetek mellett a néprajzi, vallási vonatkozású könyvjegyek éppúgy felbukkannak a kötetben, mint az étkezéssel, a növény- és állatvilággal kapcsolatos témák, könyvet, címert ábrázoló exlibrisek. De akadnak a könyvben foglalkozásokra (pl. orvos, jogász, kovács, bányász, nyomdász, pedagógus, könyvtáros) utaló jelölések, mi több, még hobbikra – mint a bélyeggyűjtés, numizmatika, az exlibris-gyűjtés stb. – utaló könyvjegyeket is összegyűjtött a szerző.  

Kiállítás, könyvbemutató
Azok, akik szintén rajongói a könyves kisgrafikáknak, február 24-én 15 órai kezdettel az Országos Széchényi Könyvtárban alaposabban is megismerkedhetnek a kortárs exlibris-művészettel. A nemzeti könyvtár ugyanis ezen a délutánon Ex libris és képkultúra címmel kiállítással egybekötött könyvbemutatót rendez.
A könyvbemutatóhoz kötődő kiállítás a képes album tematikái közül a fontosabbakból nyújt válogatást, emellett – akárcsak Vasné dr. Tóth Kornélia komoly kötette, amely a könyvbemutatón kedvezményesen lesz megvásárolható – betekintést ad a hazai exlibris-művészet modernkori történetébe.
Aki elmegy a rendezvényre, aki örömmel bámulja meg az aprócska könyves grafikák csodáit, az megdöbbenve szembesülhet azzal, hogy milyen komoly művelődéstörténeti, kultúrtörténeti jelentősége lehet ezeknek a kicsinyke rajzoknak, s talán ahhoz is hozzájárulhat valamivel, hogy a Gutenberg-galaxis hanyatlásának dacára se vesszen feledésbe ez a ritkán emlegetett művészet.