Bármennyire is izgalmas lenne az Országos Széchényi Könyvtár új palotáját bejárni, bármennyire is sürgető lenne egy korszerűbb és olcsóbb épületbe költöztetni nemzeti könyvtárunkat, az biztos, hogy jó tíz esztendeig még a Budavári Palotában marad a lenyűgöző gyűjtemény. A közelmúltban Tüske László, az intézmény főigazgatója nyilatkozott a Népszabadságnak, s szavaiból egyebek mellett kiderült, hogy körülbelül egy hónapja lehet hivatalosan tudni, hogy a Nemzeti Múzeum mögött fekvő Palotanegyedbe, a Magyar Rádió egykori épületeibe, illetve az ott kialakítandó új épületkomplexumba költözik majd az Országos Széchényi Könyvtár.

A drága palota
A főigazgató elsősorban arra hívta föl a figyelmet, hogy a könyvtárról alkotott képzeteinket át kell alakítani. „Az OSZK informatikai nagyüzem, aminek jelentős kulturális, oktatási és gazdasági szerepe van a modern társadalmakban, az információgazdálkodás meghatározó eleme. A naponta ötvenezer digitális és száznyolcvan-kétszázötven személyes látogatót kiszolgáló OSZK informatikai korszerűsítése nem várhat tíz évig ahhoz, hogy még a jelenlegi helyén el tudja látni a feladatait a következő évtizedben” – fogalmazott Tüske László, hozzá téve, hogy a könyvtár működtetésére nem egy évtized múlva, hanem azonnal komoly összegeket kell fordítani.
A könyvtár fenntartása ugyanis rendkívül drága. A királyi palota nyugati épületszárnyának korszerűtlen hűtési-fűtési rendszere, elavult víz- és csatornahálózata, cserére szoruló elektromos rendszere, és bővítésre váró informatikai rendszere napi gondokkal terheli a nemzeti intézményt.

Új kulturális központ
A főigazgató szavaiból kiderül, hogy a könyvtár sok szempontból előnyösnek tartaná a költözést. Az új helyszínként szóba jött Múzeumkert mögötti tömbben, a hajdani főúri paloták közötti területeket jelentősen alakítva – például a háború után emelt, építészeti értéket nem képviselő betontömböket elbontva, egy új városi teret létrehozva – alakulhat ki az új nemzeti könyvtár épületegyüttese.
Tüske László szerint, „ha a vízió megvalósul, a modernizált Károlyi- meg az Esterházy-palotában és a Bródy Sándor utcai épületben valódi kulturális központ jön létre kiállítótermekkel, digitális olvasószobákkal, konferencia-központtal.”
A helyválasztással kapcsolatban azt is megemlíti, hogy az nem pusztán azért tűnik jó ötletnek, mert utal a Könyvtár múltjára – a könyvtárnak eredetileg a Nemzeti Múzeum adott otthont – hanem elsősorban az egyetemek közelsége miatt.  Hiszen így az OSZK – a hazai oktatási intézmények magyar irodalom és történelem szakkönyvtáraként – Budapest egyik legjobban megközelíthető helyén működhetne tovább.

Harmincmilliárdos projekt
Az új épület létrehozásának tervéről egyelőre annyi tudható, hogy több lépcsőben valósul majd meg, s legkorábban 2025-ben nyithatja meg kapuit a Múzeumkert mögötti, új könyvtárépület.
Az építészeti ötletpályázatot a bejelentések szerint januárban várhatóan már ki is írják, de a kritériumokról, illetve arról, hogy az milyen típusú lesz – meghívásos vagy nyílt, nemzetközi, avagy hazai építészeknek szóló – egyelőre semmit nem lehet tudni.
Tudható viszont, hogy az új nemzeti könyvtár létrehozása harmincmilliárd forintos projekt. A főigazgató a tervezett összeget reálisnak tartja, elmondta, hogy az egyáltalán nincs túltervezve. A nemzetközi számítások szerint ugyanis egy négyzetméternyi modern könyvtár kialakítására legalább egymillió forintnak megfelelő összeget kell költeni. Egy harmincezer négyzetméteres új könyvtárterület reális méret, különösen akkor, ha az archiválási raktárat valóban nem a belvárosban, hanem az egyik peremkerületben elhelyezik majd el.
Az OSZK ma mintegy hárommillió könyvet őriz, a képeslapokkal, plakátokkal, folyóiratokkal, fotókkal és egyebekkel együtt a könyvtári egységek száma eléri a tizenkétmilliót. Volna mit elhelyezni azon a harmincezer négyzetméteren.

Illusztrációként a három legmegdöbbentőbb modern könyvtárat tettük ide: a stockholmi könyvtárat Svédországból, a hollandiai Spijkenisse könyvtárát, és stuttgarti könyvtár csodálatos olvasótermét.