Megunhatatlan Maugli és Akela

MEGJELENT: 2016. január 25. | SZERZŐ: László T. András

Ezeregyszázadik előadását láthatja a közönség január 28-án A dzsungel könyve című darabnak, amelyet éppen húsz éve állított színpadra Hegedűs D. Géza. A Békés Pál szövegkönyve alapján Dés László zeneszerző és Geszti Péter szövegíró által írt darabot 1996. január 28-án mutatták be először a Pesti Színházban. Az előadás már rekordot döntött, hiszen ez az első olyan magyar zenés játék, amely ugyanazon a játszóhelyen, ugyanabban a rendezésben túllépte az ezres előadásszámot – írta közleményében a színház.

Banán és alma

A szereplők bőrébe a két évtized alatt számos színész bújt bele Kútvölgyi Erzsébettől, Gryllus Dorkán, Reviczky Gáboron és Szervét Tiboron át Oroszlán Szonjáig, ma pedig mások mellett Józan László, Majsai-Nyilas Tünde, Karácsonyi Zoltán, Puzsa Patrícia, Fesztbaum Béla, Lázár Balázs, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói, Medveczky Balázs és Ember Márk látható a színpadon.
A kezdetektől fogva játszik azonban a darabban Borbiczki Ferenc és Méhes László, akik a két évtized alatt egyszer sem hiányoztak, így január 28-án pedig ezeregyszázadik alkalommal bújnak Akela és Ká bőrébe.
A húsz év alatt a produkcióban kétezer kétszáz banán és négyezer négyszáz alma fogyott el, évente háromszor renoválták a rézből készült fejszét, az ankust, amelyet Maugli hoz el a kobrától, a színház műszaki dolgozói összesen kétezer kétszáz órát töltöttek a díszlet beépítésével, és ezeregyszázat a bontásával.

Maugli és a farkasok

A dzsungel könyve (The Jungle Book) Rudyard Kipling 1894-ben kiadott novellagyűjteménye. A novellák legnagyobb része az indiai őserdőben játszódik, és egy Maugli nevű fiúról szól, akit farkasok neveltek fel. A többi történet helyszíne is India, kivéve a Kvikvern és A fehér fóka című novellákat. Kipling 1865-ben, Indiában, Bombayban született, így jól ismerte az indiai dzsungelt.
Bejárta szinte az egész világot. Amerikában négy évet élt, Európában politikai szerepet is vállalt: lelkes híve volt az angol gyarmatbirodalomnak. Híres regénye továbbá a Kim is (1901), melynek cselekménye Indiában játszódik, és meg is filmesítették. A novella művészetének egyik legnagyobb újítójaként tartják számon, gyermekeknek szóló művei a gyermekirodalom örökzöld klasszikusai; legjobb írásai kifinomult, sokoldalú és ragyogó elbeszélő tehetségét mutatják. A tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején Kipling az egyik legnépszerűbb angol próza- és versíró volt. Henry James is csodálattal nyilatkozott zsenialitásáról. 1907-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, az angol nyelven alkotó írók közül elsőként, és máig a legfiatalabbként. Többször felajánlották neki a lovagi címet, amit azonban ő mindig visszautasított. Kipling 1936-ban hunyt el Londonban.

A dzsungel törvénye
A dzsungel könyvben szereplő történeteknek rendszerint súlyos erkölcsi mondanivalójuk van, amely mint a dzsungel törvénye jelenik meg a novellákban. Mindegyik történetben szerepelnek emberi tulajdonságokkal felruházott, antropomorf állatok. Minden novella egy verssel kezdődik és végződik.
További novellák jelentek meg az 1895-ös The Second Jungle Book című kötetben, melyet a magyar kiadásokban rendszerint nem választanak külön az első könyv történeteitől. A regény első angol nyelvű kiadását, az író apja, John Lockwood Kipling illusztrálta. A könyvet Benedek Marcell fordította magyarra, és Haranghy Jenő készített hozzá illusztrációkat.

Címkefelhő
Megosztás

Egypercesek

Vezesd még egyszer…

Vezesd még egyszer…

Kortárs és ősmagyar mezsgye találkozása

Gyilkos divat

Elragadóan ijesztő felsorolás, csodálatos illusztrációkkal

Átadták a Balassi-emlékkardokat

A rangos irodalmi díjat minden évben egy magyar költő és egy külföldi műfordító kapja

Laszlo a halál angyala nyomában

A doktor ellenségei és a gyilkos semmit és senkit sem kímélnek…

A bilincs a szabadság legyen

Egy több, mint fél évszázadon át tartó szerelem

Feliratkozás a hírlevélre

Email