Megunhatatlan Maugli és Akela

Ezeregyszázadik előadását láthatja a közönség január 28-án A dzsungel könyve című darabnak, amelyet éppen húsz éve állított színpadra Hegedűs D. Géza. A Békés Pál szövegkönyve alapján Dés László zeneszerző és Geszti Péter szövegíró által írt darabot 1996. január 28-án mutatták be először a Pesti Színházban. Az előadás már rekordot döntött, hiszen ez az első olyan magyar zenés játék, amely ugyanazon a játszóhelyen, ugyanabban a rendezésben túllépte az ezres előadásszámot – írta közleményében a színház.

Banán és alma

A szereplők bőrébe a két évtized alatt számos színész bújt bele Kútvölgyi Erzsébettől, Gryllus Dorkán, Reviczky Gáboron és Szervét Tiboron át Oroszlán Szonjáig, ma pedig mások mellett Józan László, Majsai-Nyilas Tünde, Karácsonyi Zoltán, Puzsa Patrícia, Fesztbaum Béla, Lázár Balázs, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói, Medveczky Balázs és Ember Márk látható a színpadon.
A kezdetektől fogva játszik azonban a darabban Borbiczki Ferenc és Méhes László, akik a két évtized alatt egyszer sem hiányoztak, így január 28-án pedig ezeregyszázadik alkalommal bújnak Akela és Ká bőrébe.
A húsz év alatt a produkcióban kétezer kétszáz banán és négyezer négyszáz alma fogyott el, évente háromszor renoválták a rézből készült fejszét, az ankust, amelyet Maugli hoz el a kobrától, a színház műszaki dolgozói összesen kétezer kétszáz órát töltöttek a díszlet beépítésével, és ezeregyszázat a bontásával.

Maugli és a farkasok

A dzsungel könyve (The Jungle Book) Rudyard Kipling 1894-ben kiadott novellagyűjteménye. A novellák legnagyobb része az indiai őserdőben játszódik, és egy Maugli nevű fiúról szól, akit farkasok neveltek fel. A többi történet helyszíne is India, kivéve a Kvikvern és A fehér fóka című novellákat. Kipling 1865-ben, Indiában, Bombayban született, így jól ismerte az indiai dzsungelt.
Bejárta szinte az egész világot. Amerikában négy évet élt, Európában politikai szerepet is vállalt: lelkes híve volt az angol gyarmatbirodalomnak. Híres regénye továbbá a Kim is (1901), melynek cselekménye Indiában játszódik, és meg is filmesítették. A novella művészetének egyik legnagyobb újítójaként tartják számon, gyermekeknek szóló művei a gyermekirodalom örökzöld klasszikusai; legjobb írásai kifinomult, sokoldalú és ragyogó elbeszélő tehetségét mutatják. A tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején Kipling az egyik legnépszerűbb angol próza- és versíró volt. Henry James is csodálattal nyilatkozott zsenialitásáról. 1907-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, az angol nyelven alkotó írók közül elsőként, és máig a legfiatalabbként. Többször felajánlották neki a lovagi címet, amit azonban ő mindig visszautasított. Kipling 1936-ban hunyt el Londonban.

A dzsungel törvénye
A dzsungel könyvben szereplő történeteknek rendszerint súlyos erkölcsi mondanivalójuk van, amely mint a dzsungel törvénye jelenik meg a novellákban. Mindegyik történetben szerepelnek emberi tulajdonságokkal felruházott, antropomorf állatok. Minden novella egy verssel kezdődik és végződik.
További novellák jelentek meg az 1895-ös The Second Jungle Book című kötetben, melyet a magyar kiadásokban rendszerint nem választanak külön az első könyv történeteitől. A regény első angol nyelvű kiadását, az író apja, John Lockwood Kipling illusztrálta. A könyvet Benedek Marcell fordította magyarra, és Haranghy Jenő készített hozzá illusztrációkat.