Megdöbbentő törökországi felfedezésről számolt be a Heol.hu, azaz a Heves Megyei Hírlap online változata. A cikk szerint az isztambuli Sehir Egyetem oktatója, dr. Günhan Börekçi I. Szulejmán szigetvári ostromának történetét kutatva egy hajdani török katona naplóját fedezte fel, amelyben a szerző részletesen leírja Eger várának 1596-os ostromának eseményeit.

Apró részletek
A lap összefoglalása szerint eddig mindössze két hiteles dokumentum állt rendelkezésre az egri vár 1596-os ostromáról, most viszont az anatóliai Konya város levéltárából előkerült értékes dokumentum új szempontokkal gazdagíthatja a kutatásokat.  Az oszmán nyelven íródott napló III. Mehmed szultán idejéből származik. Egy hivatalnok feljegyzéseit tartalmazza. A szerző önmagát „Gaibi”-ként emlegeti, ami olyasféle megnevezés, mint nálunk az Anonymus. Jelentése: senki.
A szerző – a napló tanúsága szerint – a török hadsereg utánpótlását biztosító tisztek egyike lehetett. Írásából egyebek mellett az is kiderül, miért volt akkoriban az ostromló török had állapota olyan gyenge, mint amilyennek a történelemkönyvek is bemutatják. Az ötven-hatvan ezres török seregnek csupán a negyede volt hivatásos katona, s az ő élelmezésükről gondoskodott a hadtáp. Ám a többi, közelítőleg negyvenezer harcosnak saját magának kellett előteremtenie a mindennapi betevőt. Gaibi leírása szerint, a hadjárat során ezek a katonák a helyi földművesektől próbáltak vásárolni, akik természetesen magas áron adták terményeiket. Természetesen az ellenséges területeken ilyen problémák nem voltak. Ott azonban hamar kifosztották az elérhető falvakat, s mivel Eger a határon feküdt, a katonák nem dúlhatták fel a már meghódolt területek lakóinak házait. Így aztán – mivel egy idő után már nem tudtak eleget fizetni – a háború folyamán a sereg egy része gyakran éhezett.

Emberi vonások
Gaibi nagyon sokat tudott az eseményekről. Feljegyzései nyomán végigkövethető a 186 napos hadjárat szinte minden részlete. Naplójában persze nemcsak a logisztikai problémákról ír, de feljegyzései révén betekinthetünk a katonák életébe, sőt, az is kiderül, hogy az éghajlathoz képest sokkal hűvösebb és esősebb ősz volt, ami újabb nehézséget jelentett a támadóknak.
De megemlíti azt az aknatámadást is, amelyről más forrásokból is tud a történettudomány, és amely végül is a végvár vesztét okozta. E támadásra a hadjárat századik napján, szeptember 27-én került sor.
Ugyanakkor a szerző személyes élményei szinte emberi közelségbe hozzák az ostrom történetét. Gaibi például költeményben emlékezik meg egyik katonatársáról, akinek a halálát puskagolyó okozta, s holttestét a saját lova hozta vissza a táborba.

A naplót felfedező tudós szerint Gaibi feljegyzései sok, különféle területen dolgozó kutató figyelmét felkeltheti. Feljegyzéseiből nemcsak a hadtörténészek, a régészek, de geográfusok, építészek és kalligráfusok is csemegézhetnének kedvükre.

Jövőre magyarul

A napló felfedezője, dr. Günhan Börekçi – aki egyébként a nagysikerű Szulejmán című tévésorozat szakértője is volt – azt feltételezi, hazájában rengeteg ilyen, még felfedezetlen dokumentum porosodhat a levéltárak polcain. Börekçi doktori disszertációját a XVI. századi szultánok életéről írta és korábban elkészítette a szigetvári csata krónikáját. Korábban elsősorban I. Ahmed szultánnal foglalkozott, akinek apja, III. Mehmed uralkodása idején készült a nemrégiben megtalált napló.

A dokumentum oszmánról török nyelvre való átirata már elkészült. Az egri Dobó István Vármúzeum jövő évi tervei között szerepel, hogy magyarra is lefordíttassák és kiadassák dr. Günhan Börekçi könyvét.