A levéltár titka

MEGJELENT: 2014. október 15. | SZERZŐ: Rácz András

Megdöbbentő törökországi felfedezésről számolt be a Heol.hu, azaz a Heves Megyei Hírlap online változata. A cikk szerint az isztambuli Sehir Egyetem oktatója, dr. Günhan Börekçi I. Szulejmán szigetvári ostromának történetét kutatva egy hajdani török katona naplóját fedezte fel, amelyben a szerző részletesen leírja Eger várának 1596-os ostromának eseményeit.

Apró részletek

A lap összefoglalása szerint eddig mindössze két hiteles dokumentum állt rendelkezésre az egri vár 1596-os ostromáról, most viszont az anatóliai Konya város levéltárából előkerült értékes dokumentum új szempontokkal gazdagíthatja a kutatásokat.  Az oszmán nyelven íródott napló III. Mehmed szultán idejéből származik. Egy hivatalnok feljegyzéseit tartalmazza. A szerző önmagát „Gaibi”-ként emlegeti, ami olyasféle megnevezés, mint nálunk az Anonymus. Jelentése: senki.
A szerző – a napló tanúsága szerint – a török hadsereg utánpótlását biztosító tisztek egyike lehetett. Írásából egyebek mellett az is kiderül, miért volt akkoriban az ostromló török had állapota olyan gyenge, mint amilyennek a történelemkönyvek is bemutatják. Az ötven-hatvan ezres török seregnek csupán a negyede volt hivatásos katona, s az ő élelmezésükről gondoskodott a hadtáp. Ám a többi, közelítőleg negyvenezer harcosnak saját magának kellett előteremtenie a mindennapi betevőt. Gaibi leírása szerint, a hadjárat során ezek a katonák a helyi földművesektől próbáltak vásárolni, akik természetesen magas áron adták terményeiket. Természetesen az ellenséges területeken ilyen problémák nem voltak. Ott azonban hamar kifosztották az elérhető falvakat, s mivel Eger a határon feküdt, a katonák nem dúlhatták fel a már meghódolt területek lakóinak házait. Így aztán – mivel egy idő után már nem tudtak eleget fizetni – a háború folyamán a sereg egy része gyakran éhezett.

Emberi vonások
Gaibi nagyon sokat tudott az eseményekről. Feljegyzései nyomán végigkövethető a 186 napos hadjárat szinte minden részlete. Naplójában persze nemcsak a logisztikai problémákról ír, de feljegyzései révén betekinthetünk a katonák életébe, sőt, az is kiderül, hogy az éghajlathoz képest sokkal hűvösebb és esősebb ősz volt, ami újabb nehézséget jelentett a támadóknak.
De megemlíti azt az aknatámadást is, amelyről más forrásokból is tud a történettudomány, és amely végül is a végvár vesztét okozta. E támadásra a hadjárat századik napján, szeptember 27-én került sor.
Ugyanakkor a szerző személyes élményei szinte emberi közelségbe hozzák az ostrom történetét. Gaibi például költeményben emlékezik meg egyik katonatársáról, akinek a halálát puskagolyó okozta, s holttestét a saját lova hozta vissza a táborba.

A naplót felfedező tudós szerint Gaibi feljegyzései sok, különféle területen dolgozó kutató figyelmét felkeltheti. Feljegyzéseiből nemcsak a hadtörténészek, a régészek, de geográfusok, építészek és kalligráfusok is csemegézhetnének kedvükre.


Jövőre magyarul

A napló felfedezője, dr. Günhan Börekçi – aki egyébként a nagysikerű Szulejmán című tévésorozat szakértője is volt – azt feltételezi, hazájában rengeteg ilyen, még felfedezetlen dokumentum porosodhat a levéltárak polcain. Börekçi doktori disszertációját a XVI. századi szultánok életéről írta és korábban elkészítette a szigetvári csata krónikáját. Korábban elsősorban I. Ahmed szultánnal foglalkozott, akinek apja, III. Mehmed uralkodása idején készült a nemrégiben megtalált napló.

A dokumentum oszmánról török nyelvre való átirata már elkészült. Az egri Dobó István Vármúzeum jövő évi tervei között szerepel, hogy magyarra is lefordíttassák és kiadassák dr. Günhan Börekçi könyvét.

 

 

 

Címkefelhő
Megosztás

Egypercesek

Vezesd még egyszer…

Vezesd még egyszer…

Kortárs és ősmagyar mezsgye találkozása

Gyilkos divat

Elragadóan ijesztő felsorolás, csodálatos illusztrációkkal

Átadták a Balassi-emlékkardokat

A rangos irodalmi díjat minden évben egy magyar költő és egy külföldi műfordító kapja

Laszlo a halál angyala nyomában

A doktor ellenségei és a gyilkos semmit és senkit sem kímélnek…

A bilincs a szabadság legyen

Egy több, mint fél évszázadon át tartó szerelem

Feliratkozás a hírlevélre

Email