Az Újszövetség kultúrája

MEGJELENT: 2014. augusztus 14. | SZERZŐ: Rácz András

Újszövetség-kutatók Társasága tartott tanácskozást a közelmúltban Szegeden, és az efféle konferenciák híréről hallva komolyan elgondolkodhatunk azon, vajon milyen hatása volt, milyen hatása van-e hatása, s milyen jövője lehet a kereszténységnek a mi világunkban. Milyen hatása lehet akkor, amikor két-három évszázada sutba dobtuk a hit tanait, amikor hétköznapjainkban csak mellékes szerepet játszik a vallás, amikor hitünk helyét a tudomány kezdi meghódítani?
De hát meddig tart a tudomány, s mekkora a kereszténység tere?


A tudomány végpontjain

A tudomány végpontjain, az ősrobbanás első ezredmásodpercénél, a végtelen legvégső határánál, a halál küszöbén, vagy a sors legkiszámíthatatlanabb pillanataiban mindenképpen Istennel találkozunk. Még akkor is, ha nem nevezzük annak. Minden efféle helyre olyan magyarázatot állítunk, ami csak hitünkben él, aminek már nincs valószínűsége és bizonyíthatósága, ami tudományosan nem megalapozható, ami csak feltevés, hipotézis, gondolatkísérlet. És bizony, éppen hitbéliségük okán, ezek a magyarázatok egyenrangúak. Ezer szerencséje korunknak, hogy van tudománya, amely lépésről lépésre felfejti a mindenség titkait, amely cáfol és vitat, amely kérdez és magyaráz, s amelynek révén anyagi világunk egyre kényelmesebb, tervezhetőbb és áttekinthetőbb.
De még nagyobb szerencséje Európának és vele Magyarországnak, hogy azokon a megérthetetlen végpontokon egy olyan isten áll, akinek van személyisége, belátása, megbocsájtó ereje, s legfőképpen szeretete. A keresztények istene, az újszövetség istene ugyanis nem az a dühös és kíméletlen beduinfőnök, mint az Ószövetség, vagy a Korán istene, hanem egy szeretetből szőtt, átölelő, védelmező, de legfőképpen együttműködésre, megértésre és elfogadásra buzdító isten.

Élet és elszámolás
Hogy személyesen hiszünk-e benne, hogy mi, magunk Őt állítjuk-e azokra a végpontokra, ahová valamit mindenképpen állítunk, az végső soron mindegy, mert éppen elegen állítják Őt oda ahhoz, hogy jelenléte meghatározó legyen ebben a világban.
Nem pusztán művészetünk volna értelmezhetetlen nélküle, nem pusztán nyelvünk lenne szegényebb és sekélyesebb, nem pusztán „a protestáns etika és a kapitalizmus szelleme” volna ismeretlen a keresztény isten híján, de egész létünk, az egyéni felelősség, a személyes döntés, a magunkért való helytállás is más alakot öltene. És ebben az értelemben modern, individualista, önmegvalósító világunknak is alapja a keresztény emberkép, hiszen az egyén jelentőségét sem úgy látnánk, ahogyan látjuk, ha hitünk nem arról szólna, hogy egykor majd számot kell adnunk tetteinkről. Az elszámolás követelménye, a számunkra szabott idővel, térrel, emberi viszonyokkal való sáfárkodás mikéntje annak is feladat, aki nem vallja magát kereszténynek, aki hitetlennek, ateistának, istentagadónak tudja önmagát. Mert ez kultúránk része. S ebből a kultúrából születik meg minden, ami Európát európaivá teszi.  Az idő hasznos eltöltése, a tudás teljességének kitöltése, az együtt élők együttműködése, azaz az európai munkakultúra, tudomány és demokrácia mind az elszámolásba vetett hitből ered. A kereszténység megkerülhetetlen.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a minap Szegeden Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a Studiorum Novi Testamenti szervezet Nemzetközi biblikus konferenciájához kapcsolódó magyar Biblia-történeti kiállítás megnyitóján. A miniszter szerint a Biblia a magyar kultúra elidegeníthetetlen része. A Szentírás nélkül nem lehet megérteni a magyar kultúrát, a művészetet, nem beszélve a magyar nyelvről, amelynek sok fordulata a bibliai nyelvből, annak fordításából, elsősorban Károlyi Gáspártól származik.

Párbeszéd és együttélés

A kereszténység szeretet-kultúrája át- meg átszövi az európai létet, átfonja a magyar történelmet, megkerülhetetlen tényként határozza meg mindennapjainkat. Hogy manapság mekkora hatása van a kereszténység üzenetének, azt nehéz felmérni. A szeretet vallása azonban igyekszik hatni és jelen lenni.
Az elmúlt héten fejeződött be Szegeden az 1938 óta működő nemzetközi szervezet, a Studiorum Novi Testamenti, vagyis az Újszövetség-kutatók Társaságának konferenciája. A társaság célja, hogy a Szentírás üzenete révén közelebb hozza egymáshoz a népeket. Benyik György, a Társaság egyetlen magyar katolikus tagja szerint a konferencián nemcsak szakmai, hanem kulturális párbeszéd is folyt, hiszen azok, akik az öt kontinensen tanítanak, az adott kontinensen uralkodó vallási és kulturális intézményekkel párbeszédet is folytatnak. Udo Schnelle hallei professzor, a társaság most hivatalba lépett új elnöke kifejtette, az ökumenikus szervezet alapgondolata mindig az volt, hogy megértessék és megbékéltessék egymással az embereket. Ebben fontos szerepe van a Bibliának, azon belül pedig az Újszövetségnek, amelynek központi üzenete szintén a megértés. Schnelle szerint küldetésük, hogy közelebb hozzák egymáshoz a különböző népeket. „A vallásnak felekezettől függetlenül egyre fontosabb szerepe van és lesz az emberek közötti párbeszéd megteremtésében. A jövőnk pedig részben azon múlik, hogy a különböző vallású emberek együtt tudnak-e élni” – szögezte le soros elnöki beiktatását követően.

Hogy sikeres lehet-e egy ilyen küldetés, azt nehéz megmondani. Különösen nehéz reménytelinek látni a mozgalom jövőjét, ha a korunkban ismét fellángoló vallásháborúk felől nézzük. Ám abban őszintén bízhatnak a mozgalom tagjai, hogy a kereszténység tartalékai még korántsem merültek ki. Ha nem is mindig úgy, és olyan eredménnyel hat, ahogyan előre várnánk, vitathatatlanul hat, jelen van és átszövi életünk minden mozzanatát. Akár hisszük tanait, akár nem.

 

 

 

Címkefelhő
Megosztás

Egypercesek

Koko távozott

Koko távozott

Jelbeszédével átírta mindazt, amit az állati elmékről gondolunk

Mire való ez a gomb?

Megjelent Bruce Dickinsonnak, az Iron Maiden frontemberének önéletrajzi könyve

Könyvről Könyvért

Cikkeket csak előzetes egyeztetést követően fogadnak

Orgonaépítők

A hagyományos kézműves orgonaépítés korából hasonló gyűjtemény eddig nem volt ismert

Harmincötezer éves a film históriája

Dealben nincs mozi, csak mozi-múzeum

Feliratkozás a hírlevélre

Email