Magyar származású költő kapja a Nobel-díjat

MEGJELENT: 2020. október 8., csütörtök | SZERZŐ: László T. András

Louise Glück kapja idén az irodalmi Nobel-díjat „Összetéveszthetetlen lírai hangjáért, amely szigorú szépségével egyetemessé teszi az egyéni létet.” A magyar származású amerikai költő a tizenhatodik nő az irodalmi nyertesek sorában. 

Kép forrása

Magyar nagyszülők
A hetvenhét éves költő – akinek apai nagyszülei Magyarországról vándoroltak ki az Amerikai Egyesült Államokba – tízmillió svéd korona pénzjutalmat kap. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik, a világjárvány miatt azonban ezúttal a megszokottnál jóval szerényebb körülmények között bonyolítják le a rangos eseményt. Louise Glück versei olvashatók többek között Krusovszky Dénes fordításában a Kalligram folyóiratban, a Versum Online-on Branczeiz Anna fordításában vagy a Helikonban Jánosi András fordításában. 

Kép forrása

Az Elsőszülött robbant be
Glück 1943-ban született New Yorkban, ma a Massachusetts állambeli Cambridge-ben él. Írói tevékenysége mellett a Yale Egyetem angol professzora a connecticuti New Havenben. Első verseskötete Firstborn (Elsőszülött) címmel jelent meg 1968-ban, nem sokkal később már a kortárs amerikai irodalom legkiemelkedőbb alakjai között tartották számon. Több rangos díjban is részesült, 1993-ban Pulitzer-díjas lett, 2014-ben megkapta az amerikai Nemzeti Könyvdíjat. Eddig tizenkét versgyűjteménye jelent meg, valamint a költészetről szóló esszékötetei. Mindegyiket a világosságra való törekvés jellemzi - írta a tiszteletre méltó Nobel-bizottság -, a gyerekkort, a családi életet, a szülőkhöz és a testvérekhez fűződő szoros kapcsolatot sorolva Glück költeményeinek központi elemei közé. 

Kép forrása

Akhilleusz diadala
Verseiben azt vizsgálja, mi maradt az álmaiból és illúzióiból. Louise Glücknél senki sem néz szembe keményebben az „én” illúzióival. „Noha soha nem tagadná életrajzi hátterének jelentőségét, mégsem lehet rá vallomásos költőként tekinteni. Az egyetemességet keresi, és ennek során mítoszokból és klasszikus motívumokból merít ihletet - ezek jelen vannak majd minden művében.” – taglalta a bizottság. A The Triumph of Achilles (Akhilleusz diadala) című 1985-ös és az Ararat (Ararát) című 1990-es kötetével Louise Glück növelte közönségét az Egyesült Államokban és külföldön is. Utóbbi gyűjteményben költészetének három jellegzetessége egyesül, hogy aztán későbbi írásaiban is visszatérjenek: a családi élet témája, a zord intelligencia és a kifinomult kompozíciós érzék. A megtévesztően természetes hangvétel szembeszökő, a versekből szinte brutálisan őszinte képeket látni a fájdalmas családi kapcsolatokról, nincs nyoma a költői ékességnek. Louise Glück azonban a radikális változás és az újjászületés költője is, a haladást a veszteség mély érzése szüli. Erről az érzésről ír egyik leginkább dicsért, The Wild Iris (A vad írisz) című 1992-es kötetében is, amelyért Pulitzer-díjat kapott. 

Kép forrása

Humor és metsző szellemesség
A Nobel-bizottság szerint Glück verseiben a változást gyakran humor és metsző szellemesség kíséri, tetten érhető ez Vita Nova című 1999-es kötetében, amelynek címe utalás Dante Az új élet című művére. Averno című 2006-os gyűjteményét Perszephoné mítosza látnoki interpretációjaként méltatta a testület, emlékeztetve arra, hogy a kötet címét egy Nápolytól nyugatra lévő kráter adta, amelyre az ókori rómaiak az alvilág bejárataként tekintettek. A költő a legutóbbi, 2014-es Faithful and Virtuous Night (Hűséges és erkölcsös éjszaka) című gyűjteményéért megkapta az amerikai Nemzeti Könyvdíjat. Ebben a kötetben Glück figyelemreméltó kegyelemmel és könnyedséggel közelít a halál motívumához.
Megosztás

Egypercesek

Madách Dekameron

Madách Dekameron

„A Madách Színház mindaddig játszani fog, amíg ez lehetséges!”

Elhunyt a legnagyobb szkeptikus

James Randi az áltudományok és paranormális hiedelmek elleni harc vezére és atyja volt

Zsűriasztalon a pályaművek

Idén is meghirdetésre került a 100 Szóban Budapest irodalmi pályázat

Elhagyják a barátai a friss Nobel-díjast?

A magyar származású költő tömören nyilatkozott

Extremadura, a meditatív, sivár pokol

Krasznahorkai László nemigen kedveli a legkisebb írásjelet, a pontot, ezért Az utolsó farkas című kisregényében csupán egyszer teszi ki