A Hamu és gyémánt országa
Április 11-én mutatják be a Nemzeti Színház Kiskönyvtárának első kötetét, a Hamu és gyémánt országát, amely a XX. század két nagy színházi alkotója, újítója és teoretikusa Jerzy Grotowski és Eugenio Barba írásaiba ad betekintést.
Odin Teatret
A kötet Grotowski huszonhat levelét tartalmazza, amelyeket a XX. század korszakos jelentőségű színházi alkotója és teoretikusa a hatvanas években írt tanítványának, Eugenio Barbának, aki – mint az Odin Teatret alapítója – mestere mellett már maga is ott van a színháztörténet panteonjában.
Barba biztos arányérzékkel kapcsolja össze a lelki történéseket a kor szociológiailag hiteles rajzával, a szakmai élményeket a portrékkal, amelyek a szocialista Lengyelország művészeiről, bohémjeiről és besúgóiról készültek – mindenkiről és mindenről, akibe, és amibe az olasz rendező huszonéves fiatalemberként akarva-akaratlanul belebotlott – írják az ajánlóban.
A könyvbemutatóhoz négyórás szakmai program kapcsolódik. A program egy beszélgetéssel kezdődik, amelyen Eugenio Barba, Regős János, a könyv fordítója és Demcsák Katalin, Barba Papírkenu című, 2001-ben megjelent kötetének egyik fordítója vesz részt.
A beszélgetést követően az érdeklődők Julia Varley, az Odin Teatret színészének Eugenio Barba kommentárjaival kísért munkabemutatóján vehetnek részt, majd levetítik az Odin Teatret ötvenedik évfordulójára készült filmet.
Nemzetközi Színházi Találkozó
A Nemzeti Színház április 14. és 28. között rendezi meg a II. Madách Nemzetközi Színházi Találkozót, amelyen tizenhárom ország – Spanyolország, Svájc, Franciaország, Németország, Lengyelország, Ausztria, Macedónia, Ukrajna, Olaszország, Oroszország, Dánia, Románia és Magyarország – vesz részt.
A nézők három színpadon húsz előadást láthatnak, mellettük szakmai programok, közönségtalálkozók, szakmai beszélgetések és mesterkurzusok is várják az érdeklődőket.
A fesztiválon látható lesz többek között az egyik legizgalmasabb fiatal francia rendezőnek, Thomas Jollynak az első munkája, az Arlequin, a szerelem által pallérozva című produkció, a Compagnie La Piccola Familia társulatának előadásában április 16-án.
A rendezvényen rendezőként és színészként is bemutatkozik Toni Servillo, A nagy szépség című az Oscar-díjas film főszereplője, aki a milánói Piccolo Teatro társulatával érkezik Budapestre a Belső hangok című előadással. A darab április 22-én és 23-án látható a Nemzeti Színházban.
Hamu és gyémánt
A Hamu és gyémánt (Popiól y diament) fekete-fehér lengyel filmdráma Andrzej Wajda rendezésében, amelyet 1958-ban mutattak be. A Jerzy Andrzejewski regénye alapján készült kultfilm a rendező harmadik darabja, mely a Csatorna átütő sikere után a világhírt is meghozta számára.
Magyarországon először a fővárosi Filmmúzeumban vetítették a korszakalkotó művet, nem is véletlenül.
A film és a regény címe Cyprian Norwid lengyel romantikus költő A kulisszák mögött című versének soraira utal. A két versszakot Andrzejewski választotta regényének mottójául.
„Mint gyantás rőzsenyalábból százfelé,
Száll körülötted perzselt öltözeted,
Égsz, és nem tudod, hogy szabad leszel-é,
Vagy azt, amid van, el kell veszítened?
Csak hamu marad, hogy hulladék gyanánt
Széjjelszóródjék a szélben? – vagy marad
A hamu mélyén csillagfényű gyémánt,
Örök győzelmet hirdető virradat!...”
A filmet külföldön általában kedvezően fogadták. Franciaországban nagy sikert aratott, Angliában az év legjobb filmjének választották. 1959-ben a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége díjával tüntették ki.
„A lengyel film szerepe az egyetemes filmtörténetben Andrzej Wajda Csatornájával kezdődik és Hamu és gyémántjával folytatódik” írta Nemeskürty István.
Odin Teatret
A kötet Grotowski huszonhat levelét tartalmazza, amelyeket a XX. század korszakos jelentőségű színházi alkotója és teoretikusa a hatvanas években írt tanítványának, Eugenio Barbának, aki – mint az Odin Teatret alapítója – mestere mellett már maga is ott van a színháztörténet panteonjában.
Barba biztos arányérzékkel kapcsolja össze a lelki történéseket a kor szociológiailag hiteles rajzával, a szakmai élményeket a portrékkal, amelyek a szocialista Lengyelország művészeiről, bohémjeiről és besúgóiról készültek – mindenkiről és mindenről, akibe, és amibe az olasz rendező huszonéves fiatalemberként akarva-akaratlanul belebotlott – írják az ajánlóban.
A könyvbemutatóhoz négyórás szakmai program kapcsolódik. A program egy beszélgetéssel kezdődik, amelyen Eugenio Barba, Regős János, a könyv fordítója és Demcsák Katalin, Barba Papírkenu című, 2001-ben megjelent kötetének egyik fordítója vesz részt.
A beszélgetést követően az érdeklődők Julia Varley, az Odin Teatret színészének Eugenio Barba kommentárjaival kísért munkabemutatóján vehetnek részt, majd levetítik az Odin Teatret ötvenedik évfordulójára készült filmet.
Nemzetközi Színházi Találkozó
A Nemzeti Színház április 14. és 28. között rendezi meg a II. Madách Nemzetközi Színházi Találkozót, amelyen tizenhárom ország – Spanyolország, Svájc, Franciaország, Németország, Lengyelország, Ausztria, Macedónia, Ukrajna, Olaszország, Oroszország, Dánia, Románia és Magyarország – vesz részt.
A nézők három színpadon húsz előadást láthatnak, mellettük szakmai programok, közönségtalálkozók, szakmai beszélgetések és mesterkurzusok is várják az érdeklődőket.
A fesztiválon látható lesz többek között az egyik legizgalmasabb fiatal francia rendezőnek, Thomas Jollynak az első munkája, az Arlequin, a szerelem által pallérozva című produkció, a Compagnie La Piccola Familia társulatának előadásában április 16-án.
A rendezvényen rendezőként és színészként is bemutatkozik Toni Servillo, A nagy szépség című az Oscar-díjas film főszereplője, aki a milánói Piccolo Teatro társulatával érkezik Budapestre a Belső hangok című előadással. A darab április 22-én és 23-án látható a Nemzeti Színházban.
Hamu és gyémánt
A Hamu és gyémánt (Popiól y diament) fekete-fehér lengyel filmdráma Andrzej Wajda rendezésében, amelyet 1958-ban mutattak be. A Jerzy Andrzejewski regénye alapján készült kultfilm a rendező harmadik darabja, mely a Csatorna átütő sikere után a világhírt is meghozta számára.
Magyarországon először a fővárosi Filmmúzeumban vetítették a korszakalkotó művet, nem is véletlenül.
A film és a regény címe Cyprian Norwid lengyel romantikus költő A kulisszák mögött című versének soraira utal. A két versszakot Andrzejewski választotta regényének mottójául.
„Mint gyantás rőzsenyalábból százfelé,
Száll körülötted perzselt öltözeted,
Égsz, és nem tudod, hogy szabad leszel-é,
Vagy azt, amid van, el kell veszítened?
Csak hamu marad, hogy hulladék gyanánt
Széjjelszóródjék a szélben? – vagy marad
A hamu mélyén csillagfényű gyémánt,
Örök győzelmet hirdető virradat!...”
A filmet külföldön általában kedvezően fogadták. Franciaországban nagy sikert aratott, Angliában az év legjobb filmjének választották. 1959-ben a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége díjával tüntették ki.
„A lengyel film szerepe az egyetemes filmtörténetben Andrzej Wajda Csatornájával kezdődik és Hamu és gyémántjával folytatódik” írta Nemeskürty István.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból