Fejben már létezik a könyvgyilkos terrorállam

Képzelhetik az olvasók, hogy nekünk, könyvmániásoknak, könyvkukacoknak mit jelent Ray Bradbury Fahrenheit 451 című története, melyben egy olyan társadalomról számol be a szerző, ahol tilos bármilyen könyvet olvasni. A könyvgyilkos terrorállamról szóló sci-fit most újra kiadták magyarul. Bradbury ezúttal nem a kedvesen csalogató Marsról írja krónikáit, hanem Orwellt megszégyenítő brutalitással fente a papíron pennáját, hogy valami egészen tébolyító disztópiát írjon.

Kép forrása

Hát igen, mindvégig azon járt az eszem, hogy mi oka lehet, hogy napjainkban újra kiadják Ray Bradbury egyik legismertebb (és filmen is feldolgozott) tudományos-fantasztikus regényét, a Fahrenheit 451-et. Elképzelhető, hogy a nyomtatást, az irodalmat, a könyveket legfőbb ellenségének tekintő diktatúrában játszódó sztori amolyan jelképes üzenet a digitális mocsárba süllyedő mának? Van benne valami. Tény, hogy Bradbury már 1953-ban, a mű keletkezésekor jól neszelte meg, hogy egy idő múlva már fárasztó lesz lapozni, szamárfüleket hajtogatni, polcról leemelni és visszatenni, hón alá csapni, gyűjteni, könyvjelzővel jelezni és hát igen, olvasni, olvasni, olvasni. Ja, meg, hogy ne feledjük: írni. 
A Fahrenheit 451 című sci-fi egy képzeletbeli Amerikában játszódik, ahol a nácikhoz hasonlóan könyveket égetnek, s ahol betiltják a könyvekkel való mindennemű kapcsolatot. A nem túl bonyolult felállás egy nem túl bonyolult történetet indukál. A főhős Guy Montag tűzőr, akinek az a munkája, hogy felkutassa és elégesse társaival együtt azokat a könyveket, melyeket a rejtegetőknél találnak. Montag az egyik akció közben, megszegve a szabályzatot, magához vesz egy megsemmisítésre szánt könyvet, és amikor magára marad, olvasni kezdi. Innentől kezdve persze minden megváltozik, s először csak apró kételyek formájában tudatosul benne, hogy a könyvek nem az emberiség ellenségei, később pedig maga is az ellenállók oldalára állva próbálja újraformálni a civilizációt. A harsány história Francois Truffaut-t filmrendezőt is meghatotta, és 1966-ban filmre fogalmazta át Bradbury rémálmát. Ugyanígy tettek pár éve a HBO-nál, ahol a trendeknek engedelmeskedve sorozat formájában dolgozták fel az eredetit. Mindez reményt keltő, hiszen ez az jelenti, hogy korunk alkotói, tudatformáló is úgy vélik, mint Bradbury: a könyvek, az irodalom jelentik az emberi civilizáció, az emberi kultúra egyik alapját, s minden, ami a könyvek ellenében történik az emberiség elleni vétek.