Hetvenötödik születésnapja előtt néhány nappal elhunyt Bart István író, műfordító, a hazai könyvkiadás meghatározó személyisége, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének örökös, tiszteletbeli elnöke. 

Kép forrása

A 90. Ünnepi Könyvhéten jelent meg nagysikerű regényének bővített kiadása, az Elemér utca három, s tavaly ugyancsak a Könyvhéten látott napvilágot legismertebb műve, az eredetileg az 1980-as években publikált, tucatnyi nyelvre lefordított és magyarul is számos kiadást megélt A boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös című kötete.
Az amerikai és angol irodalom nagyjainak műveit, többek között Jack London, Philip Roth, Bernard Malamud, Norman Mailer, Arthur Koestler, Bret Easton Ellis, Cormac McCarthy, Jonathan Franzen és F. Scott Fitzgerald műveit fordította. Számos fontos műfordításelméleti munka szerzője, melyeket nyelvész feleségével, Klaudy Kingával közösen alkotott. 
Bart István 1968-ban érettségizett, majd magyar–angol szakos tanári diplomát. 1971-ig nyelvtanárként dolgozott. Írói, műfordítói munkássága mellett kiadói szakemberként is kimagasló teljesítményt nyújtott: a 1973-tól az Európa Könyvkiadó egyik szerkesztőjeként, 1976-tól a Valóság szerkesztőjeként, 1984-től 2003-ig a Corvina Könyvkiadó igazgatójaként, 2004-től 2011-ig a CEU könyvkiadójának vezetőjeként dolgozott. 
Az 1980-as években a Magyar PEN Club főtitkára, a rendszerváltástól (1991-től) 2008-ig pedig a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke volt. Az ő kezdeményezésére jött létre a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete (MASZRE), amely az elnöksége alatt több mint kétmilliárd forinttal támogatta a magyar szerzőket és könyvkiadókat. Az ő nevéhez fűződik a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál hagyományának megteremtése.