A minap egy barátommal arról beszélgettem, hogy valószínűleg az oktatás az egyetlen olyan területe az életünknek, ami jó kétszáz esztendeje változatlan. Ha feltámadna valamelyik ősünk és bejárná modern világunkat, újnak találná a kórházat, a közigazgatást, a vendéglátást, de az iskolapadban minden bizonnyal otthon érezné magát. Oktatásunk alig változott valamit az elmúlt évszázadokban. Persze a világ nem úgy alakul át, mint ahogy a lavina végigsöpör a hegyoldalon, s az oktatás szükségszerűen konzervatív műfaj. Úgy tűnik, hosszú esztendők érlelődése után, éppen napjainkban érkezett el ahhoz, hogy gyökeresen átalakulhasson.  
Oktatás a huszonegyedik században – Határok nélkül címmel március 26–27-én Debrecenben és Nagyváradon szervezett Kárpát-medencei nemzetközi szakmai konferenciát az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. A rendezvény célja a hazai és a külhoni oktatáspolitikai szakemberek, pedagógusok és oktatáskutatók közötti kapcsolat megerősítése az eszmecsere és a horizontális tudásmegosztás volt. A konferencia lehetőséget teremtett arra is, hogy a hazai és külhoni pedagógusok megismerkedhessenek a különböző műhelyekben megjelenő pedagógiai innovációikkal. A kétnapos szakmai összejövetelen taneszközbemutatót, a Könyvtárellátó által berendezett osztálytermet, a Microsoft Magyarország Innovatív Pedagógus, Innovatív Iskola programjában résztevő pedagógusok újszerű módszereit, a Nemzeti Hírközlési és Média Hatóság Bűvösvölgy Médiaértés Oktató Központjának standját és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet új tankönyveit is megismerkedhetnek az érdeklődők.

A legjobbnak kell lenni
A rendezvényt Czunyiné dr. Bertalan Judit az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára nyitotta meg. Az államtitkárasszony stratégiai ügynek nevezte az együttgondolkodást, amely a köznevelésen keresztül a nemzet megmaradását szolgálja a Kárpát-medencében. Elmondta, hogy a magyar köznevelési rendszerben bevezetett reformok azt a célt szolgálják, hogy az oktatás minél inkább igazodjon a huszonegyedik századi igényekhez. Ennek egyik legfőbb eszköze a digitális tananyagok és az IKT eszközök használata a mindennapi tanításban, tanulásban. Az idén ősszel induló Nemzeti Közoktatási Portál minden magyar nyelven tanító pedagógusnak új eszközt ad a kezébe: ez nemcsak pedagógiai, módszertani segítség lehet, hanem szakmai is, hiszen a portálon jó gyakorlatokat és tapasztalatokat is megoszthatnak egymással. Hozzátette: mind a pedagógusok, mind a tanulók munkáját megkönnyítheti, hatékonnyá teheti a portál. Az internet adta határtalanság nemcsak az anyaország pedagógusainak és diákjainak kínál újfajta lehetőségeket, hanem a külhoniaknak is.
A rendezvényen köszöntőt mondott Kósa Lajos országgyűlési képviselő is, aki előadásában hangsúlyozta Magyarország célul tűzte ki, hogy a térség legjobbja legyen, azonban ez – mint nyomatékosította – csakis úgy lehetséges, ha a köznevelési rendszerünk is a legjobb. A képviselő beszédében szólt a nemzetpolitikában 2010-ben bekövetkezett szemléletváltásról. Közlése szerint ennek lényege: nemcsak megmaradni, hanem a legjobbnak kell lenni. A politikus sporthasonlattal élt: nem az a cél, hogy benn maradjunk a bajnokságban, hanem megnyerjük azt. A továbbiakban arról szólt, hogy a magyar közoktatás sok esetben irányt mutatott a világnak. Ennek lehetünk most a tanúi Kárpátalján, ahol sok nem magyar ajkú gyermek választ magyar tannyelvű iskolát. A politikus közölte: a legfontosabb feladat, hogy a legerősebb integrációs szerepet betöltő oktatási rendszer jöjjön létre a Kárpát-medencében.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Szász Jenő üdvözölte mindazokat az eddig meghozott intézkedéseket, amelyek célja a külhoni magyarság megerősítése és támogatása. Úgy vélte, a Kárpát-medencei összefogás megteremti annak lehetőségét, hogy közösen gondolkodjunk és tervezzünk.
Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet legfontosabb feladatának nevezte a humánvagyon megóvását, a szülőföldön maradást és a nemzeti integráció megvalósítását. „Összefüggő hálózatot kell kiépíteni az oktatás területén, bevonni az uniós többletforrásokat. Ha lesz megélhetés, fiataljaink itthon és otthon maradnak” – fogalmazott a székelyföldi politikus, aki Márton Áron püspök szavaival zárta beszédét: minden nép annyit ér, amennyi értéket magából ki tud termelni.
A tudásmegosztás fontosságára hívta fel a figyelmet Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Mint hangsúlyozta: a külhoni magyarság megmaradásának záloga az oktatás, ezért korszerű módszerek bevonásával kell fejleszteni a külhoni magyar nyelvű oktatást. Rámutatott egyúttal arra is, hogy az oktatás területén paradigmaváltásra van szükség: a módszerek mellett a szemléletet is meg kell változtatni, és az egyéni, személyre szabott oktatás felé kell fordulni. Burus Siklódi Botond hangsúlyozta, hogy az identitás egyedüli záloga a tudás. Azt javasolta a konferencia mintegy 270 jelenlévőnek, illetve a magyar pedagógustársadalomnak, hogy legyenek nyitottak az új befogadására, miközben őrizzék meg és közvetítsék a hagyományos értékeket.

Innovatív Iskola
A rendezvény szakmai előadói közül Dr. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója egy olyan pedagógiai tudásmenedzsment-rendszer kiépítésének lehetőségéről beszélt, mely integrálja a köznevelés területén megvalósult, illetve más projektek keretében létrejött fejlesztések eredményeit, valamint becsatornázza a kulturális intézményrendszer által létrehozott, nevelést-oktatást segítő tartalmakat, módszereket, eszközöket. A pedagógiai tudásmenedzsment-rendszerek részleteiről Kerber Zoltán, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakmai vezetője beszélt. Rámutatott, hogy tapasztalataik szerint rengeteg innováció és jó gyakorlat várja azt, hogy összegyűjtsék és közreadják. Néha már megoldott problémákat oldanak meg újra a pedagógusok, mert hiányzik az információátadás lehetősége. A pedagógiai innovációkról Singer Péter, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet témavezetője beszélt részletesen, elmondva, hogy az összegyűjtött, rendszerezett innovációk az ősszel induló Nemzeti Közoktatási Portálon kerülnek megosztásra. Az Nemzeti Közoktatási Portál további funkcióiról tartott előadást Kojanitz László, a szakmai vezető, aki úgy fogalmazott: a portál új távlatokat nyit a digitális tananyagok világában, hiszen a felületen nem pusztán a digitalizált tankönyvek, videók, animációk lesznek elérhetők, hanem tanulásszervező eszközök is, amelyeknek segítségével egyéni tanulási utak lesznek kialakíthatók.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központ működéséről tartott előadást Sipos Edina pedagógiai konzulens. A médiaértés-oktató központ hat témakörben mutatja be a média működésébe. A központba látogató diákok újságot szerkeszthetnek, híradót készíthetnek, filmet rendezhetnek, reklámot forgathatnak és rádiózhatnak is, megértve a média működését, felismerve az internethasználat és a mobilkommunikáció rejtett veszélyeit.
A Microsoft Magyarország oktatási csoportvezetője, Merényi Ádám a Microsoft által kínált pedagógiai eszközöket mutatta be, illetve a Microsoft Innovatív Iskola Programjának tapasztalatairól adott számot.
Siladi-Kinter Tünde, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa a romániai felsőoktatás jövőjéről tartott előadást, kiemelve a Kárpát-medencei összefogás, a tehetségpontok és a mentorhálózatok szerepét.

Horizontális tudásmegosztás
A konferencia március 27-én, Nagyváradon folytatódott, ahol három szekcióban az oktatásban szerepet játszó kulturális örökségeinkről, az intézményi innovációkról és azok megosztási lehetőségeiről, illetve a határon túli anyanyelvi nevelésről tanácskoztak a résztvevők.
A Kulturális örökségünk az oktatásban című szekcióban dr. Baranyai Katalin tankönyvszerkesztő arról beszélt, hogyan lehet olvasóvá nevelni a fiatalokat, miért fontos az olvasáskultúra megőrzése, továbbadása. Szemadám György festőművész, író, filmrendező a szimbólumok és szellemi hagyományaink jelentőségére mutatott rá, G. Tóth Anita pszichiáter, biblioterapeuta pedig a szimbólumok befogadásáról, az irodalmi szövegek hatásáról beszélt.
Az Intézményi innováció és tudásmegosztás szekció résztvevői újszerű pedagógiai gyakorlatokkal ismerkedhettek meg. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az NPK feladatait és céljait mutatta be. Bodó Márton, az OFI témavezetője arról tartott előadást, hogy mi tesz jó gyakorlattá egy pedagógiai módszert. Varga Attila, az OFI projektvezetője pedig az egész napos iskola által kínált újszerű lehetőségekről beszélt. Az egész napos iskola koncepcióját pedig Mayer József, az OFI témavezetője mutatta be részleteiben. A program előnyei között megemlítette a tehetséggondozás és a felzárkóztatás lehetőségeit, illetve az eredményesebb tanár-diák kapcsolat kialakításának és a személyre szabott oktatás megteremtésének esélyét. Valaczka András, az OFI projektvezetője egy készülő Kárpát-medencei interaktív irodalomtörténeti térképet mutatott be, mely folyamatosan bővíthető módon jeleníti meg az egyes régiók irodalmi kincsét.
A Nyelv–oktatás–mediáció szekcióban három előadás hangzott el. Hunyadi Krisztina, az OFI kutató-elemzője a mediációval és a konfliktuskezelés módszereivel ismertette meg a hallgatóságot. Gróf Annamária, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség magyar nyelvi pedagógiai szaktanácsosa a szlovéniai helyzetről és lehetőségekről tartott előadást, Magyari Sára, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa pedig a romániai magyar anyanyelvű tanulók és pedagógusok körében végzett hallottszöveg-értési kutatásait mutatta be.
Beszámolva a rendezvényről, engedtessék meg nekem, hogy visszakanyarodjak a bevezetőben felvetett gondolathoz, ahhoz ugyanis, hogy hogyan és miképpen változik oktatásunk most a huszonegyedik század elején. Nos, azok, akik efféle konferenciákon részt vehetnek, vagy időnként el-elolvasnak, egy-egy tanulmányt az oktatás jövőjéről, azok bizonyosan tudják: mi már nem nagyon foguk érteni azt, hogy hogyan, s miképpen tanulnak majd unokáink. De ahhoz, hogy e lélekmelengető nem értés létrejöhessen, éppen ilyen tanácskozásokra lesz szükség. Olyan konferenciákra, amely a hazai és a külhoni oktatáspolitikai szakemberek, pedagógusok és oktatáskutatók közötti kapcsolatokat megerősítve képes megteremteni a horizontális tudásmegosztás feltételeit.