A versírás és a versfordítás módszertanáról szóló könyv jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában, a hiánypótló kötet szerzője, Horváth Viktor úgy nyilatkozott, hogy A vers ellenforradalma című könyv „az irodalmi oktatás módszerének megújítására törekvő kiáltvány és módszertankönyv is egyben".

Verselésmódszertan
Az író 2003 óta tanít a Pécsi Tudományegyetemen versstruktúra-elméletet, középkori és koraújkori formatörténetet. Korábban több évig volt a pécsi Gandhi Gimnázium tanára. Angol, német és spanyol nyelvből fordít, a próza mellett verseket is ír. A Török tükör című regényéért 2012-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. Jelenleg egy Zsolnay család életéről szóló regényen dolgozik.
A most megjelent A vers ellenforradalma című kötettel kapcsolatban a szerző az MTI-nek elmondta: a csaknem 150 oldalas könyv azt a módszertant kezdi kiépíteni, amellyel a diákok az antik időmértékes, a magyar ütemhangsúlyos, valamint a rímes-időmértékes versrendszer használatát tudják megtanulni.

Szentség helyett szaktudás
Horváth Viktor hangsúlyozta: míg más művészeti tantárgyaknál a gyakorlati oktatás része az iskolarendszernek, addig az irodalomórán sem a próza-, sem a versírást nem tanítják, pedig ez a készség is elsajátítható.
„A rajzórán a gyerekek rajzolhatnak, az énekórán énekelhetnek, a balettintézetben pedig balettozhatnak" - hívta fel a figyelmet a szerző, hozzátéve, hogy az irodalomoktatásban a versírás módszertani hagyománya a 19. század első felében szűnt meg. A romantika korában ugyanis szentként kezdtek tekinteni az írásra, míg előtte ez a művészeti ág is szaktudást jelentett.
Horváth Viktor szerint az irodalomban a sznobizmus sokkal nagyobb súllyal van jelen, mint más művészeteknél. Az egyetemi oktatás során pedig nem az interpretációra, hanem főként a szövegértésre és az értelmezésre helyezik a hangsúlyt.
Elmondta: A vers ellenforradalma egyetemistáknak és tanároknak szóló könyv, amelyben a kor nyelvezetén teszi tisztába az alapfogalmakat. Hasznos lehet azoknak is, akik írók vagy költők szeretnének lenni – tette hozzá. „De azon embereknek is, akik zeneóra mellett írásra íratnák be gyerekeiket, egyszerűen csak azért, hogy harmonikusabb ember váljon belőlük vagy, hogy jobb legyen az életminőségük" – jegyezte meg.

Alkotáselvű oktatás
A könyv célja, hogy újra felépítse az írásoktatás megszakadt módszertani tradícióját. A könyvben szereplő struktúrák az elemi alapoktól, a szótagok szintjéről indulnak ki, majd épülnek fel a bonyolultabb sorok és strófaszerkezetek. „A legelemibb kis panelből bármelyik tanár fel tudja építeni a komplexebb formákat" – hangsúlyozta Horváth Viktor.
Mint elmondta, a könyvben szereplő, egymásra épülő feladatsorok megoldása sem tehetséget kíván, hanem szakmai tudást ad.
Kitért arra is, hogy a tananyagot úgy kéne ki kialakítani, „hogy az struktúra-és alkotáselvű legyen."
„Nem lehet elvárni egy tizenöt éves gyerektől, hogy érdekelje őt egy ezer éve meghalt író vagy költő szerzeménye. De ha mutatunk neki egy, a szerzőre jellemző mintázatot, és abban ő megírhat valamit saját életéről, akkor közelebb fog kerülni az antik alkotókhoz" – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ha az ismeretet saját élményéhez köti a gyerek, akkor könnyebben fogja elolvasni például Homérosz Iliászát.